A KSH adatai alapján a magyar 65 évesek átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött évvel számolhatnak, várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel nőtt. Ennek ellenére a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően.
A magyar fiatalok a várható élettartamukat, illetve a nyugdíjba vonulásuk időpontját is 68,8 évre teszik, egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre. Az NN Biztosító reprezentatív, online kutatása szerint a fiatalok pesszimizmusa szembeszökő, mert a demográfiai adatok ellentétben állnak várakozásaikkal.
A KSH szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.
Az idősebbek realistábbak
Minél közelebb ér valaki a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéli meg saját életkilátásait. Bagyánszki Éva, az NN Biztosító kutatási vezetője szerint a harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, de a negyvenesek már 70, az ötvenesek 71 éves várható életkorral számolnak.
Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat.
A várható élettartam növekedésének komoly társadalmi hatásai lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd.
Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.
Nyugdíj lesz, csak kevesebb
A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. A biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20-29 éveseknél még 67 százalék, a 40-49 éveseknél viszont már csak 46, az 50-65 éveseknél pedig 42 százalék.
Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni
– tette hozzá Bagyánszki Éva.
A biztosító szakemberei az EU nyugdíj-prognózisa alapján úgy számolnak, hogy a demográfiai változások miatt jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79%-át, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75%-át fogják megkapni.
A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasoknál az induló nyugdíj az átlagfizetések 65,6%-a, húszasoknál 62,3%-a lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentősek meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden át.
Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy idősebb korukban nem akarják visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában.
