Mintha az ország romló versenyképességét sokan a munkaerő-hiánnyal azonosítanák, holott előbbi sokkal többet jelent. Mit is pontosan?
A versenyképesség egy ország fejlődésének közép- vagy hosszú távú mutatója. A különféle versenyképességi rangsorok egy ország társadalmi és gazdasági jellemzőinek teljes körét kívánják lefedni. A Világgazdasági Fórum például mintegy 110 tényezőt vesz figyelembe, az IMD hatvanvalahányat. Ezekben éppúgy benne van a munkaerő-piaci helyzet, mint az oktatás, az egészségügy állapota, vagy a kormányzati intézmények, az innováció fejlettsége.
Magyarország versenyképessége tartósan romlik, amiből az előző kormányok is kivették a részüket. Miben más a mostani kormány tevékenysége?
A rangsorok alapján a kormányzati intézményrendszer – amibe beleértik a kormányzat egész teljesítményét – és az üzleti tevékenységek színvonala tekintetében áll a legrosszabbul az ország. A felmérés szerint különösen drámai a korrupció növekedése, és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága.
A közvetlen gazdasági kár mellett felmérhetetlen az a negatív hatás, amit ez a gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára, hangulatára gyakorol.
Korábban azt mondta, Magyarország esélye a felemelkedésre a kis- és közepes vállalkozásokon múlik. A vállalkozói réteg önmagában hogyan tudná növelni az ország versenyképességét?
Önmagában biztosan nem tudja. Nyilván ehhez kell a kormány szándéka is. Amire én gondoltam, az az, hogy egy gazdaság növekedésének alapját az egészséges vállalati struktúra adja. Nálunk viszonylag erős a külföldi tőke jelenléte, de ebben nem látok problémát. A gond a a kis- és közepes vállalatok csökkenő száma, és nem hatékony működése. Egyébként az exportképes hazai vállalatok sokkal jobban tudnának teljesíteni, ha a támogató kormányzati intézményrendszer hatékonyabb lenne.
Egy előadásában azt mondta, folytatódni fog az ország lecsúszása, ha nem lesz gazdaságpolitikai változás. Milyen fordulatot javasolna a kormánynak?
A társadalmi bizalom erősítése és a korrupciócsökkentés a legfontosabb. E mellett a tudásalapú fejlődést, a termelés és a szolgáltatások komplex kezelését javasolom. Nagyon fontos lenne a központosítás csökkentése és a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás is. De vannak még mélyebben lévő folyamatok, mint az oktatás vagy a lakosság általános kulturális színvonalának emelése.
A diákjai körében mennyire jellemző a rossz hangulat, a külföldre település, a kivándorlás igénye?
A közvetlen tanítványaim nagy része tanulni jár külföldre, de nem azzal a szándékkal, hogy kint is éljenek. Bár túl kevés idő telt el, hogy a kivándorlásról érdemben lehessen nyilatkozni, hiszen, aki tanulni megy külföldre, arról még nem tudjuk, hogy visszajön-e. Az egyetemisták tágabb körére már nagyon jellemző az elvándorlás igénye.
Hogyan lehet megállítani a fiatalok elvándorlását? Magasabb bérekkel?
Béremeléssel biztosan nem lehet megállítani a kivándorlást, bár egyes területeken lehet csökkenteni. Egyrészt nem tudunk annyival emelni, hogy a fizetések közelítsék a nyugati szintet. Másrészt a fiataloknál, legalábbis nagyon sok területen, a munkahely választás fő szempontja a társadalmi légkör, az érdekes, megfelelő munka, nem egyszerűen a magasabb bér. Ezekben a dolgokban kellene változásokat megvalósítani. A politikai vezetésnek, a kormánynak olyan hangulatot kellene teremtenie, hogy Magyarország egy vonzó, érdekes, nyitott hely legyen.
Chikán Attilával a Portfolio Budapest Economic Forum 2016 konferenciáján beszélgettünk, ahol meghívott előadóként vett részt.
