A Bridge Budapest a CEU-val és a Transparency Internationallal, valamint a Loffice-vel együttműködve idén tavasszal vállalkozói reggeliket, vagy angolosan fogalmazva workshopokat indított azzal a céllal, hogy a vállalkozók feltehessék azokat a kérdéseket, amelyekben segítségre lenne szükségük, és közösen átbeszélve a problémákat lehetőleg választ is kapjanak.
Az első téma áprilisban az adózás volt (az őszinteség határai az adózásban), a második júniusban a bizalom (hol a közös metszet?). Szeptemberi „Eldöntöttem, vállalkozom” című találkozójukon pedig a finanszírozás, a piacismeret, a kommunikáció és a növekedés volt műsoron.
Először egy-egy rövid felvezetőt kaptunk a szakértőktől, amolyan kedvcsináló jellegűt. Aztán csoportokban, egymásra hangolódva beszélték át a problémákat a résztvevők (élénk zsongás lett úrrá a termen), végül pedig néhányan megosztották mindenkivel, hogy mire jutottak.
Pénz, piac, kommunikáció, növekedés
A Deloitte Hungary partnere, Demeter Ákos tanácsadó bevezetőjében összefoglalta egy globális vállalkozói sikerességi felmérés főbb eredményeit. A rossz hír az, hogy az induló vállalkozások fele 5 éven belül tönkre ment, és a 400 ezerből mindössze 104-en lettek unikornisok, vagyis képesek meghaladni az 1 milliárd dolláros bevételi álomhatárt. Az is kiderült, hogy azok a cégek a legéletképesebbek, amelyek már az első évben dinamikus növekedést produkáltak.
Törőcsik Mária (Pécsi Tudományegyetem) szakterülete a marketing. Meggyőződése, hogy a siker a piacismereten múlik. Ha nincs meg, hogy kinek kínáljuk a terméket, vagy szolgáltatást, akkor szerinte nem lesz sikeres vállalkozás. Azt is kihangsúlyozta, hogy a gyorsan változó világban érdemes odafigyelni a trendekre. Aki 2-3 trendre tudja építeni a vállalkozását, az nagy valószínűséggel sikeres lesz – tette hozzá.
Pelech Dávid (Solaris Consulting) tanácsadó, vállalkozóknak segít finanszírozás forráshoz jutni. Ahhoz hogy ebben a kérdésben sikerrel járjunk, először is azt kell megtudnunk, hol helyezkedünk el a finanszírozási palettán és ebből adódóan mire számíthatunk. Ígérte, hogy aktuális finanszírozási lehetőségeket is ismertetni fog.
Szerémi Péter kommunikációs szakértő szerint nagyon fontos a sikerhez, hogy tudjuk, hogyan beszéljünk a vállalkozásunkról a potenciális ügyfélnek. Persze úgy, hogy ő is pontosan értse azt, amit mondunk. Ami elsőre könnyű dolognak tűnik. De ha már valaki találkozott értetlen arcokkal, akkor tudja, hogy mégsem olyan egyszerű ez a feladat. Erre vonatkozóan ígért tippeket.
Ha pénz kellene
A finanszírozási csoportba jelentkeztek kezdő vállalkozók, akik még csak most indulnának, és olyanok is, akik ezen már túl voltak. Mindenki elmondta röviden, mivel foglalkozik, vagy szeretne foglalkozni, miért lenne szüksége (plusz)forrásra. Volt, akinek gépbeszerzésre kellett pénz, másnak irodavásárlásra, infrastruktúra-fejlesztésre, marketingre, szervezetfejlesztésre, a dolgozók képzésére, szakértők megbízására, stb.
Pelech Dávid kitért arra, hogy a különböző fázisban lévő vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak, hogy pénzt szerezzenek, kiindulva a kezdő vállalkozástól és a baráti kölcsöntől az üzleti angyalokon át a kockázati tőke befektetőkig, a bankhitelig, és a pályázati pénzekig. Mindenkit érdekelt, hogy ezek a források általában mekkora költséget jelentenek, milyen hamar kell elérni a megtérülést, így erről is beszélt. Külön kiemelte, mennyire fontos az előzetes felkészülés, aminek része az üzleti és pénzügyi terv elkészítése, alátámasztása (kezdő vállalkozásnál is adott ehhez tippeket). És rákérdezett, kik-ki hogyan áll ezzel.
Aki pedig már érdeklődött hitelekről, pályázatokról, stb., az elmondta eddigi tapasztalatait, és azt is, ő hogyan érzi, mi lenne számára a megoldás.
Végül a szakértő mindenkinek személyre szabott javaslatot adott, hogy a beszélgetés alapján szerinte mi az az egy-két-három lehetőség, amiben érdemes gondolkodnia.
Muszáj növekedni
Demeter Ákos csoportjába már hosszabb-rövidebb ideje működő vállalkozások jelentkeztek. Közös az volt bennük, hogy mindegyiküknél kérdés volt, hogyan lépjenek szintet. Az egyértelmű volt számukra, hogy növekedniük kell, csak az nem, hogy ehhez mit kell másképp csinálniuk, mint eddig. Például hogy az egyszemélyes vezetésből hogyan lehet továbblépni a strukturált vállalatvezetés felé. Felvetődött még a munkaerőhiány is, illetve hogy ezt hogyan lehet kiküszöbölni – ennek kapcsán átbeszélték, hogyan kell pozicionálni a céget ahhoz, hogy meg tudják fizetni a szükséges munkaerőt. A növekedéssel összefüggésben pedig felmerült a franchise kérdése is – érvek és ellenérvek formájában.
Íme néhány konkrét példa: az egyik szolgáltatást végző cégnél 20 alkalmazott mellett érkezett el oda az ügyvezető, hogy szét kellett választania a szakmai és az irányítási feladatok végzését – erre kapott jó tippeket a többiektől és a szakértőtől. Sejtette, hogy ezt nem feltétlenül tudja egyedül megoldani, hogy kellene külsős segítség – ebben is megerősítést kapott.
Egy vendéglátós családi vállalkozó elmondta, náluk milyen szervezetfejlesztés útján tudott a tulajdonos-alapító stratégiai vezetővé válni, és a többi feladatot leadni. Ők, ahogy fogalmazott, éppen növekedési kényszerben vannak – átbeszélték ezért a kihívásokat, kockázatokat és a feladatokat.
A tudás nem beszél önmagáért
Szerémi Péter csoportjában két dologra koncentráltak. Az egyik, hogy hogyan tudjon a vállalkozó beszélni a termékéről, szolgáltatásáról, úgy hogy az másokat, a potenciális ügyfeleket érdekelje. Feladatot is kaptak a csoport tagjai – először mindenkinek el kellett mondani, milyen problémával foglalkozik, úgy, hogy megnyerje a hallgatók figyelmét, bizalmát. Utána pedig a bizalmi alapra építve el kellett mondania a tevékenysége legfőbb hasznát egy percben (liftes szituáció). A szakértő szerint az egyperces verzió jó kiindulópont, érdemes begyakorolni, amit aztán lehet később közönségre szabni, bővíteni.
A másik témájuk az volt, hogyan állnak a vállalkozók a kihívásokhoz, a kudarcokhoz, és hogyan képesek ezekkel együtt élni. Kérdés formájában ez úgy hangzott: mi a fontosabb, a méltóságunk, vagy az, hogy próbálkozzunk, fejlődjünk?
Az egyik vállalkozó így foglalta össze, mit adott neki a csoportmunka: úgy érezte, sikerült az útmutatás alapján jól elmondania egy percben, mivel foglalkozik. És rádöbbent arra is, hogy változnia kell, kicsit lazítani, türelmesebbnek és elfogadóbbnak lenni azokkal a dolgokkal kapcsolatban is, amelyek nem hoznak (azonnal) sikert. Mert az is lehet siker (még ha kicsit átértelmezve is), ha valamiről legalább kiderül, hogy nem működik.
Szerémi Péter is megerősítette, fontos, hogy egy vállalkozó tudatosítsa magában: mindig van idő. Még akkor is, ha azt gondolja, hogy nincs. Nem kell azonnal, csípőből reagálni – a jó válaszokhoz mindig kell egy kis szünet.
Igazi termék kell
A piacismereti csoportba főleg kisebb vállalkozások jelentkeztek, többségében olyanok, amelyek a lakosság felé értékesítenek. Három témakörrel foglalkoztak. Először mindenkinek el kellett mondani, ki az ő vevője, és mi jellemző rá. A csoport részéről pedig rögtön érkezett is visszajelzés – vajon tényleg jól lőtte-e be a vevőjét a megszólaló. Törőcsik Mária szerint ez a kérdés még viszonylag jól ment, viszont rögtön előjött a bizonytalanság, amikor arról kellett nyilatkozni, vajon miért pont az a termék, vagy szolgáltatás kellene a vevőnek, amit a vállalkozó kínál. Vagyis hogy a vevő problémájára miért az az igazi megoldás, amit kínálunk. Pedig mint mondta, ezt a kérdést is nagyon tisztán meg kell tudni válaszolni.
Foglalkoztak még a trendekkel – Törőcsik Mária különböző trendkártyákat osztott ki, és azok alapján kérdezte, ki milyen vállalkozást indítana, milyen termékeket milyen trendek erősíthetnek. Végül a szakértő vette a bátorságot, és a beszélgetés alapján mindenkinek adott egy-egy rövid tanácsot, mintegy útravalóul.
Az egyik csoporttag két útravalót is kapott. Az egyik az volt, hogy beszéljen úgy, hogy mások is megértsék (szakmai szempontból). A másik pedig az, hogy tanuljon meg aktívan hallgatni is (mármint meghallgatni a potenciális partnereket). Mint mondta, meglepően sok tisztázatlan kérdéssel érkeztek a csoport tagjai, köztük ő is, de ezeket mégis sikerült helyre tenni, rövid idő alatt is.
Hasznosítsuk mások példáját – ingyen van
Törőcsik Mária kifejtette, az induló vállalkozásoknál általában a tulajdonos tisztában van a saját termékével, vevőivel. De aztán amikor erőteljesen növekedni kezd, akkor már kellhet a professzionális marketinges segítsége. Addig elég lehet az is, ha beszélgetünk a vevőkkel, meghallgatjuk őket. És nem is kerül semmibe. Ahogy az sem, ha sikeres vállalkozások példáját hasznosítjuk.
Erre egyébként a Bridge Budapest is ad lehetőséget – az Elsőmillióm.hu-n számos ismert cég vezetője számol be az indulásról, és a siker útjáról. Szintén megtalálhatjuk itt az eddigi workshopok, előadások anyagait, így aki nem vett részt a találkozókon, az is kaphat ötletet, tippet, megoldást.
A következő üzleti reggeli november 8-án lesz, téma az átláthatóság. Mert hogy a Bridge Budapest célja nem csak az, hogy segítse a vállalkozások indulását, fejlődését, hanem az is, hogy létre jöjjön egy vállalható üzleti környezet. Mint megtudtuk, ezzel kapcsolatban hamarosan tesztelhetik is majd magukat az érdeklődők.
