El a szegényektől, oda a gazdagoknak!
– summázta a jövő évi költségvetés tervezetét az otthonteremtési támogatások tükrében Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke, a „Civilek a költségvetésről” projekt sajtótájékoztatóján, csütörtökön délután.
A sajtótájékoztató különlegessége az volt, hogy a költségvetési viták történetében idén először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek javaslatokat tenni a parlamentnek, hogy szerintük mire kellene fordítani az adófizetők pénzét. Ehhez képest a költségvetési bizottság ötperces időkeretben adta meg a szót a civileknek, hogy véleményezzék a 2017-es költségvetés tervezetét, ám semmilyen javaslatukat nem fogadták el.
Kérdésünkre válaszolva Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője azt mondta, nem élik meg kudarcként, hogy egyetlen javaslatukat sem fogadta el a Parlament.
A döntéshozók mellett elsősorban a választópolgárokhoz szeretnénk szólni, hogy lássák, mire is megy el a pénzük.
– mondta a 24.hu-nak.
Mi a baj a költségvetéssel?
A sajtótájékoztatón 17 civil szervezet nevében, amelyek egységes álláspontot alakítottak ki a költségvetésről, részletesen bemutatták azokat a szakmai elemzéseiket, javaslataikat, amelyeket a politikusok figyelmen kívül hagytak. Ebből mi most a lakhatásra, otthonteremtésre vonatkozó részt mutatjuk be az elhangzottak alapján.
Ezt szemlélteti az alábbi ábránk:
Komoly lakhatási válság van, amivel nem foglalkoznak
Kulinyi Márton szerint három komoly lakhatási problémát egyáltalán nem tárgyal a költségvetés:
- magas albérlet árak (új probléma)
- kevés bérlakás (régi)
- rossz lakáskörülmények (régi)
Helyette viszont van a CSOK, ami mindent visz, és döntően a jómódúakat segíti. A lakhatási támogatásra összesen 257 milliárd forintot szán a kormány, ennek 82 százaléka a gazdagokat támogatja. Ráadásul lakástulajdonnal, holott a hazai lakhatási válságot az olcsó bérlakások építése oldhatná meg, amely levinné az albérletek árait is. A fő probléma ugyanis az, hogy nincs elegendő bérlakás Magyarországon.
A CSOK-ra 95 milliárdot, a lakás-takarékpénztárakra 55 milliárdot, adó visszatérítésre 28 milliárdot szánnak, ám ezek az alacsony jövedelműek számára nem elérhetők. Érdekesség, hogy az otthonteremtési támogatásokban 26,7 milliárd forint nincs nevesítve, így nem tudni, hogy ezt mire fogják fordítani. Az is jellemző, hogy hajléktalanellátásra jövőre összesen 8 milliárd forintot szán a kormány, mondta Kulinyi.
Átcsoportosítással megoldható
A civilek szerint ma Magyarországon lakhatási szegénység van, ami 1,5 millió embert érint. Ők azok, akik nagyon rossz lakhatási körülmények között élnek, egy részük rezsi és hitelhátralékos. Azonban a lakástámogatásokra szánt összegből rájuk csak 16 százaléknyi támogatás jut, míg a jómódúak megsegítésére 82 százalék.
A CSOK miatt tavaly még jobban eltolódott az arány. 2015-ben még 33 százaléknyi lakhatási támogatással segítették a szegényeket az összesből, ez csökkent most 16 százalékra. Az önkormányzatok mozgástere sem változott tavalyhoz képest, ugyanúgy 35 milliárdot ad nekik az állam a települési lakhatási célú támogatásaikra, ami semmire sem elég (az állam fokozatosan leépítette és az önkormányzatok hatáskörébe utalta a lakhatási segélyezést).
Ezért azt javasolták a politikusoknak, hogy:
- CSOK helyett szociális bérlakásépítésre és felújításra költsenek
- vezessék be az országos lakásfenntartási támogatást (amit a kormány 2015-ben eltörölt)
- terjesszék ki az egész országra a „zuglói-modellt” (egy budapesti önkormányzat 2015-ben bevezette, hogy a szegény háztartásoknak jövedelmük 15-25 százalékát igazolhatóan lakásfenntartásra kell fordítania, és ha ez nem elég, akkor az önkormányzat természetben kiegészíti a különbözetet, pl. elutalja a pénzt a Főgáznak. A program előnye, hogy ezt a szakma rakta össze, az folyamatosan mérhető, és pénzben dupla annyi támogatást jelent a rászorulónak, mint a korábbi támogatások.)
Mindezeket külön forrás bevonása nélkül, a kiadások átcsoportosításával meg lehetne oldani. Kulinyi szerint az eredmény az lenne, hogy 40-60 ezer embert tartós, megfizethető lakhatáshoz lehetne juttatni a szociális bérlakások felújításával, valamint közel 3 millió ember rendszeres lakásfenntartását lehetne biztosítani.
