2016 márciusában az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a KSH első becslése szerint. A statisztikusok hozzátették: a visszaeséshez az előző évi magas bázis is hozzájárult.
Munkanaphatástól megtisztítva a termelés volumene 2,4 százalékkal kisebb volt 2014 márciusához képest.
A termelés az év első három hónapjában 0,3 százalékkal nőtt.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 1,1 százalékkal csökkent.
Januárban éves és havi szinten is csökkenést mutatott az ipar, akkor az autóipar miatt. Februárban viszont úgy tűnt, kezd magához térni a termelés. A márciusi adatok nem ezt igazolják.
Elemzők: idén mérséklődhet az ipari termelés növekedése
A tavalyi 7,5 százalékról 3-5 százalék körülire lassulhat az ipari termelés növekedési üteme az idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Az ipari termelés első negyedévi lassú növekedését átmeneti hatások következményének tartja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor azt is feltételezi, hogy romolhatott az ország külső piacainak a felvevőképessége és a járműgyártás mellet más szektorok is gyengébben teljesítettek.
Németh Dávid szerint a gyenge évkezdés miatt az idén 3-4 százalékos ipari bővülésre lehet kilátás, ami lényegében a fele a tavalyi tempónak, Suppan Gergely viszont azzal számol, hogy az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások, valamint egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja a termelést, az ipar idei növekedése 5 százalék körül alakulhat a tavalyi 7,5 százalékos ütem után.
A Takarékbank elemzője szerint az ipari termelés visszaesést elsősorban a járműgyártás csökkenő termelése okozta, amit átmeneti tényezőnek tart. Az MTI-nek megküldött kommentárjában azzal magyarázta, hogy Magyarországon gyártott két meghatározó modell az év első hónapjaiban “ráncfelvarráson” esett át, így az érintett két autógyár termelése átmenetileg visszafogott volt. Amint viszont a frissített modellek elérhetőek lesznek, az ipari termelés – és a megrendelések – meredeken gyorsulhatnak.
Az ipar év elején megfigyelt gyenge teljesítményét a konjunktúramutatók sem tükrözik. A kilátások, az ipari bizalom és a rendelésállományok továbbra is biztatóak, ezért a következő hónapokban jelentősebb élénkülésre számít, amit a beszerzési menedzser index alakulása is alátámaszt.
Suppan Gergely szerint az ipari termelést az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások élénkülése, valamint egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja, így idén 5 százalék körül alakulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 7,5 százalékos ütem után.
Nem számítottak rá
Meglepőnek nevezte az ipar 4,6 százalékos márciusi visszaesését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint jelentősnek mondható munkanaphatással tisztított mutató szerint bekövetkezett 2,4 százalékos éves csökkenés is.
Az elmúlt tizenkét hónapban az ipar teljesítménye mindössze három hónapban nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. Ráadásul tavaly november óta az előző hónaphoz képest minden hónapban csökkenést könyvelhetett el az ágazat mutatott rá.
A most megjelent márciusi első becslésből a pontos részletek nem ismerhetők meg, de a magas bázis mindenképpen szerepet játszott a csökkenésben.
Az egy évvel korábbi és az idén január-februári adatokból az derül ki, hogy a feldolgozóipar, azon belül is a járműgyártás torpant meg, de rosszabbul teljesített a vegyianyag-gyártás és a textil- és ruházati szektor is – mondta Németh Dávid.
A pénteken megjelent külkereskedelmi adatok pedig arra utalnak, hogy márciusban lassult az exportra szánt termelés, Magyarország külpiacainak a felvevőképessége romolhatott, ami szintén szerepet játszott az ipar gyengélkedésében – tette hozzá a K&H Bank elemzője.
Elmaradt a várakozásoktól
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint elmaradt a várakozásoktól az ipari termelés volumene márciusban, azonban ennek ellenére arra számít, hogy a következő hónapokban stabilizálódik az ipari termelés dinamikája és az év egészében 3 százalékkal nőhet a kibocsátás.
Hozzátette: a márciusi csökkenés azért is meglepő, mert a beszerzési menedzserindexek az első negyedévben stabilan 50 pont felett maradtak, ami egyértelműen arra utalt, hogy folytatódhat idén az ipari termelés stabil növekedése.
