Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése a politikától független, “vállalkozói döntés” – mondta a vitatott beruházásról Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.
A Dalia Grybauskaite litván elnökkel folytatott megbeszélése után arra a kérdésre, hogy veszélybe sodorhatja-e a balti térség energiabiztonságát a fejlesztés, elmondta, a német kormány tudja, hogy a balti országoknak vannak fenntartásai a beruházással kapcsolatban, és tárgyaltak is az ügyről a litván államfővel.
A német kormány pusztán üzleti megfontolások alapján hozott döntésnek tartja a beruházást, és “teljes mértékben elkötelezett az európai energiabiztonság iránt”. Németország “mindent megtesz az energiapolitika partnerségen alapuló továbbfejlesztéséért” – mondta Merkel.
Sokak szemét szúrja a projekt
Azt mondta, hogy amint Litvánia, úgy Németország is törekszik a diverzifikációra, és Németország elsősorban a megújuló energiaforrásokra helyezi a hangsúlyt. A három balti ország mellett a visegrádi négyek is kifogásolják az Északi Áramlat 2 tervét, szerintük meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.
Az Északi Áramlat 2 részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, aminek kiindulási pontja Viborg és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. (MTI)
