A húsvéti áruházi kóstoltatást követően is folytatódik a kiváló minőségű sertéshús védjegyes termékek népszerűsítése – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden az egyik kiskereskedelmi lánc diósdi üzletében tartott sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar sertéshús jövője a magyar fogyasztók kezében van. Emlékeztetett rá: a programot azért indították el, hogy a fogyasztók és a hústermék közötti bizalom kialakulását egy minőségtanúsítási rendszerrel segítsék, s ma már a magyar sertésállomány harmada valamilyen formában része a programnak.
Feldman Zsolt bejelentette: a program 2016-os folytatása érdekében a védjegy-tanúsítási rendszer működtetéséhez az idén 150 millió forintot biztosítanak, marketingcélra pedig 200 millió forintos keretet kívánnak felhasználni.
Kevés disznóhúst eszünk – hiába ment le az áfa
Megjegyezte azt is, hogy a magyar emberek évente 25-28 kilogramm sertéshúst fogyasztanak (az MTI által a KSH adatai alapján készített ábra szerint azonban ennél is kevesebbet), míg például Németországban, Spanyolországban 55-60 kilogrammot.
A helyettes államtitkár felidézte: január elsejével a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. Ez a magyar költségvetés számára 25 milliárd forint kiesést jelent, amely biztosan a fogyasztóknál marad – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban az áruházakban, kiskereskedelmi láncoknál tapasztalt fogyasztói árak azt mutatják, hogy az áfacsökkentést a kereskedők átadták a fogyasztóknak. Ez jelentős mértékben segítette az egyébként Európa-szerte nem könnyű helyzetben lévő ágazatot – fogalmazott.
Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. (MT) Agrármarketing Centrum vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a szervezet már tavaly elkezdte sertésmarketing akcióit. Ennek folytatása volt az FM, az MT, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által húsvét előtt indított, Magyarország 60 legnagyobb Spar és Interspar áruházában tartott háromnapos termékkóstoltató kampány, amelynek keretében mintegy 80 ezer vásárló ismerkedhetett meg termékekkel. Hozzátette, a tervek szerint folytatódik az együttműködés.
A minőség is fontos szerepet kapott
Németh Antal, a VHT elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az ágazat stratégiai fejlesztésében a minőség is fontos szerepet kapott. A védjegyrendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy abban a minőség és a nyomon-követhetőség szempontjai egyaránt érvényesülnek. Kitért arra is, hogy ma mintegy 650 vállalkozás rendelkezik védjegy-hasznosítási joggal, köztük telepek, vágóhidak, feldolgozó üzemek, kiskereskedelmi láncok, és vendéglátók is.
Horváth Ferenc, a Spar Magyarország saját húsüzemének, a Regnum Húsüzem és Oktatóközpontjának vezetője ugyancsak a minőség és nyomonkövetés fontosságát hangsúlyozta, amely megadja a vevők által is igényelt biztonságot. Szólt arról is, hogy a 2003-ban indult húsüzemben tavaly közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, és egy modern oktatóközpontot hoztak létre, tapasztalva, hogy szükség van hentesek képzésére, mert hiány van belőlük. “Egyre több szakembert tudunk képezni Magyarországnak, illetve hálózatunknak” – tette hozzá.
