Óriási a bizonytalanság az építész szakmában az Építési törvény 2015 decemberében elfogadott és 2016. január 1-től hatályos módosításánál és a kapcsolódó kormányrendelet értelmezésénél. A 300 négyzetméter alatti új lakóházak engedélyeztetésének megszüntetése körében ugyanis nyitott kérdés maradt többek között a települések helyi építési szabályzatának betartása.
Az új „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” eljárási kategória bevezetésével egy időben az Építési törvény (Étv.) helyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 13.§ (2) bekezdése is módosult. Eszerint az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag a következőket kell figyelembe venni:
- az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét,
- a megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
- szabályozási vonalát
- és beépítési módját vagy építési helyét
A módosított rendelkezéssel kapcsolatban azonban több kérdés is felmerülhet.
Nem egyértelmű a rendelkezés
Az új eljárási kategória törvényen belüli elhelyezéséből, illetve a hozzá tartozó új, a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából nem derül ki, hogy az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt követelmények figyelembe vétele valójában kire vonatkozik: a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre – fejtette ki a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere, Gálik Gabriella.
A módosítás hivatalos indokolása meglehetősen szűkszavú, és leginkább csak a törvény szövegét ismétli: Hogyan értelmezzük?
Jogalkotói értelmezés hiányában a jogszabály szövegének egyik értelmezési lehetősége, hogy a terveknek meg kell felelniük a HÉSZ rendelkezéseinek, de a hatóság csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgál(hat)ja.
Egy másik értelmezési lehetőség szerint a tervnek ugyan meg kell felelniük a HÉSZ-nek, de az építtető az építés során az Étv. 13. § (2) bekezdésén kívül eltérhet a tervektől.
A legszélsőségesebb értelmezés az, hogy a tervezőnek és az építtetőnek kizárólag az Étv. 13. § (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ-elemeket kell figyelembe venniük.
A Budapesti Építész Kamara szakmafelügyeleti tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés bevezetésével a hatálya alá tartozó épület építése során a tervező felelőssége a HÉSZ (Budapesten a KÉSZ, valamint a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló rendelet) betartása.
Évtizedek munkája veszhet kárba
Az önkormányzatok évtizedek alatt, fizetett szakértői munkával alakították ki saját helyi építési szabályzatukat, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével határozzák meg azt, hogy egyes településrészeken milyen előírások betartásával lehet épületeket megtervezni és felépíteni. A szabályzatok rendeltetése – a tervtanácsok településképi véleményének figyelembevételével – az volt, hogy a tervezett épület végül illeszkedjen az eredeti településképbe.
A több évtizedes munka és a ráfordított erőforrások mind kárba veszhetnek, ha a jogalkotó azt az értelmezést erősítené meg, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység hatálya alá tartozó épületek építése során csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben rögzített követelményeket kell figyelembe venni.
Emellett – ahogyan arra a Budapesti Építész Kamara is rámutatott – a módosítás indokolatlanul és jelentősen megnöveli a tervezők felelősségét. A szakmai vélemények szerint továbbá Magyarországon az építtetői szándék (de leginkább a „közízlés”) sem áll azon a színvonalon, hogy az adott településkép keretei között maradjon a HÉSZ figyelembe vétele nélkül is.
Módosítás várható
A fentiekből jól látható, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet és többféle értelmezési lehetőség miatt elkerülhetetlen a szabályozás módosítása, egyértelműsítése, valamint az építésszakmai szervezetek által a gyakorlati alkalmazást megkönnyítő útmutatók kiadása.
Egyes források szerint a kormány új szabályozást ígért, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük lesz olyan védett területek kijelölésére, amelyeken belül az építkező köteles lesz a HÉSZ-t figyelembe venni. Kérdés, hogy ez elegendő lehet-e azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a jelenlegi helyzetet az önkormányzatiság szempontjából jogkörtől való megfosztásnak élik meg – hívja fel a figyelmet Gálik Gabriella ügyvéd.
