Január elején a bürokráciacsökkentést újfent zászlajára tűző kormánynak sikerült egy újabb adminisztrációs terhet raknia a munkáltatókra, munkavállalókra, könyvelőkre, bérszámfejtőkre. Ez azt jelenti, hogy januártól a munkaviszonyt bejelentő lapon (online felületen) fel kell tüntetni a dolgozó végzettségét-képzettségét, a képzettséget igazoló intézmény nevét, valamint az okirat (bizonyítvány) számát is.
A cikkben azt is jeleztük, hogy az adatokra nemcsak a belépésnél, hanem a kilépésnél is szükség lesz. Így ha egy munkahely meg akar felelni az új szabálynak, akkor a meglévő dolgozóktól is be kell gyűjtenie elvileg az adatokat, hogy azok kilépésnél (amikor a dolgozónak már esetleg egyáltalán nem érdeke együttműködőnek lenni) rendelkezésre álljanak.
Amikor kötelező és amikor érdek
Ugyanakkor a dolgozónak érdeke lehet bemutatnia a bizonyítványait, ha el akarja nyerni az állást. És persze vannak olyan munkakörök, amelyeknél jogszabály írja elő a megfelelő végzettséget. De akad olyan probléma is, hogy a végzettség nem előírt egy adott álláshoz, a munkáltató mégis elvárja. Mert megteheti. De hogy ilyen esetben a dolgozó ennek meg akar-e felelni (mondjuk a bizonyítványa bemutatásával), az már az ő döntése. De most nem erről van szó. Hanem általános mindenkire kiterjedő bizonyítvány-adminisztrálásról.
Felesleges pluszadminisztráció
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szintén január elején közleményben jelezte: a végzettség-képzettség bejelentése nemcsak adminisztrációt növel, hanem az állam ráadásul olyan adatokat is kér még egyszer, amelyek már rendelkezésére állnak neki. Azt is kijelentették, hogy az MKOE fellép az intézkedés ellen.
Az egyesület alelnöke, Ruszin Zsolt adószakértő akkor azt mondta lapunknak, hogy miután egy marginális, de jelentős adminisztráció-többletet okozó törvénymódosításról van szó, bizonyára lesz visszakozás. Kíváncsiak voltunk, ebbe az irányba mentek-e a dolgok az eltelt egy hónapban. Úgy tűnik, egyelőre egyáltalán nem.
A bérszámfejtő követeli
Találtunk olyan munkahelyet, ahol a bérszámfejtő bekérte a már ott dolgozóktól a jogszabályban előírt végzettségi adatokat. Kötelező jelleggel, megadott határidővel. Kvázi megfellebbezhetetlenül. Ami nyilván nem egyedi eset, kommentelőink írták, hogy van, ahol ezt már decemberben meglépték. De vajon kötelezhet-e a végzettséget igazoló papírok bemutatására a bérszámfejtő? És mi van, ha a dolgozó nem tesz eleget ennek a „kötelezettségének”, mert nem tud, vagy nem akar?
Ruszin Zsolt szerint a munkáltató nem kötelezheti a dolgozót a végzettségi-képzettségi adatok teljes körű megadására. Ugyanúgy, ahogy nem tagadhatja meg a munkaviszony létesítését sem pusztán amiatt, ha a munkáltatónak nem áll rendelkezésére a végzettségi adat.
Ennek oka Ruszin Zsolt adószakértő szerint az, hogy az adótörvény csak azt írja elő, hogy a munkáltatónak be kell jelentenie a foglalkoztatott végzettségi adatait. De azt nem írja elő, hogy az álláskereső/munkavállaló köteles bemutatni a bizonyítványait, ha dolgozni akar.
Ruszin pont ezért megkérdezte az NGM illetékeseit, mi legyen, ha a dolgozó nem tudja vagy nem akarja bemutatni a bizonyítványait. Hogy tegyen eleget ilyenkor a munkahely az előírt adminisztrációs kötelezettségnek. Nem kapott választ.
De mit lehet tenni?
A munkáltató bérszámfejtője ebben a helyzetben a “nem áll rendelkezésre adat” megjegyzést írhatja a 16T1041-es nyomtatvány képzettségi-végzettségi rovatába – ismételte meg az adószakértő amit korábban mondott. A nyomtatvány így hibamentesen beküldhető, elfogadja a NAV rendszere a bejelentést.
De ennyivel mégsem lehet megúszni a dolgot.
Hiánypótlás!
Csak azt nem lehetett tudni még január elején, hogy vajon utólag kér-e majd hiánypótlást az adóhatóság. Azóta már kiderült, kér.
Ami különösen problémás lehet az erősen fluktuáló szakmáknál, állásoknál. Könyvelő panaszkodott lapunknak, tanácstalan,És ha még meg is találják őket, mi érdekük lenne, hogy a már otthagyott cégnek bemutassák utólag a bizonyítványukat, főleg hogy az már a belépésnél is problémás volt? Mit lehet ilyenkor tenni?
Nem írhatnák elő, mégis megteszik
Kérdeztük erről a NAV-ot (még a témával kapcsolatos január 6-i megkeresésünkre sem jött tőlük válasz), valamint Ruszin Zsoltot is. Az adószakértő is úgy tudja, hogy ha a NAV értelmezhetetlen adatokat lát a végzettség igazolásánál (pl. „nem áll rendelkezésre”), akkor valóban hiánypótlást ír elő. Ruszin csak azt nem érti, miért, és milyen alapon, hiszen az adóhatóságnak szerinte ez nem dolga.
A NAV feladata az, hogy az adatot begyűjtse. De ha nincs adat, akkor az adószakértő szerint az adóhatóságnak nincs hatásköre tovább kutakodni. Az illetékes adóalany-nyilvántartásért felelős vezető viszont azt mondta neki, igenis firtathatják, hogy az adat miért hiányzik. Ruszin szerint azonban mivel nem tudhatják, hogy van-e egyáltalán adat (végzettség), így nem is írhatnák elő a hiánypótlást.
Amikor a cél nem szentesíti az eszközt
A rendelkezés célja egyébként a pályakövetés lenne, végzettség alapján. Ennek a kormányzati preferencia-rendszer miatt lehet jelentősége, ha megbízható és széles körű adatokat kapnának hozzá. De a bejelentéshez kötött adatbekérés erre nem alkalmas, mert egyrészt csak mostantól kér adatokat, másrészt mert nem mindenkit ölel fel az adatgyűjtés (vállalkozókat pl. nem). Így tehát eleve hiányos lenne a pályakövetés.
És mint előzőleg Ruszin Zsolt már hangsúlyozta lapunknak,
Úgy tűnik, egyelőre mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind az adóhatóság érzéketlen a probléma iránt. Az adószakértőnek annyit sikerült csak megtudnia, hogy az adóalany-nyilvántartási osztály új verziót kíván bevezetni a bejelentési nyomtatványból, de hogy ez szigorúbb ellenőrzést jelent-e majd az érintett adatcellákra vagy sem, arra a kérdésre már nem kapott választ.
