Gazdaság

Mindenki Mark Zuckerberg akar lenni

„Az amerikai gazdaság buborékképző oldala a globálisan is már tapasztalható startup mánia” – mondja Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetője. Az elemző szerint ez visszavezethető a Facebook 2012-es részvénykibocsátására, amikor Mark Zuckerberg piacra vitte a vállalkozását. Pár év alatt egy kollégiumi szobából indulva az ötlet olyan sikeres lett, hogy 2012-re a cég 100 milliárd dollár értékben tudott piacra lépni. Azóta ez az érték triplázódott.

Az amerikai gazdaság „buborékképző” oldala a globálisan is már tapasztalható startup mánia – mondja Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetője. Az elemző szerint ez visszavezethető a Facebook 2012-es részvénykibocsátására, amikor Mark Zuckerberg piacra vitte a vállalkozását. Pár év alatt egy kollégiumi szobából indulva az ötlet olyan sikeres lett, hogy 2012-re a cég 100 milliárd dollár értékben tudott piacra lépni. Azóta ez az érték triplázódott.

Az előző 3-4 évben mindenki Mark Zuckerberg akar lenni, mindenki a Facebook sikerét akarja lemásolni, és gyakorlatilag a Föld 7 milliárd kis Zuckerberg glóbuszává változott

– vélekedik Sarkadi-Szabó Kornél. Szerinte óriási startup mánia indult el Amerikából. A növekvő startupokra, induló vállalkozásokra 2-3 évvel ezelőtt egy új terminust kellett alkotni: az unikornis kifejezést. Ez azt jelenti, hogy akkor éri el egy induló vállalkozás ezt a stádiumot, az unikornis fázisát, amikor az értéke átlépi az egymilliárd dolláros küszöböt. Ezt hogy értékelik? Ezek a cégek nincsenek a piacon, tehát privátbefektetőt kell szerezniük, és ha valaki – akár kockázati tőkealap, akár ismerősök vagy bármilyen más priváttőke – beszáll a bizniszbe, mondjuk 20 százalékos üzletrésszel, és ha ezt felszorozzuk a teljes részesedésre, és ez átlépi az egymilliárd dolláros értékben kapott határt, akkor nevezzük a startupot unikornisnak.

Az ilyen nagyméretű induló vállalkozásból ezelőtt három évvel még csak 40 darab volt globálisan, most már a számuk átlépte a 150-et, csak Amerikában a 100-at

– emlékeztet a közgazdász. Az unikornisok teljes értéke már meghaladja Amerikában az 1000 milliárd dollárt. Ebből 200 milliárd dollár nagyjából kiteszi a privát tőkét, ami mind ezekbe az induló vállalkozásokba áramlott. „Ami nem lenne önmagában baj, de elképesztő árazások alakultak ki” – fejti ki. Nyereséget soha nem terhelő cégek forognak akár több milliárd dolláros értéken. Mindenki induló vállalkozást szeretne, akár mobil applikációról van szó, akár biotechnológiáról, akár csak egy online megrendelést kivitelező szállító cégről – mindenki induló vállalkozást akar.

Egyetlen cél: a növekedés. Ha tud az induló vállalkozás növekedést felmutatni, árbevételben vagy felhasználószámban, azzal már képes tőkét vonzani a befektetői körből. Nem számít az, hogy van-e nyeresége

– mondja el Sarkadi-Szabó Kornél a jelenségről. Ez tipikusan a Facebook-mánia, hiszen a Facebook is úgy ment piacra, hogy nem volt nyeresége. Egy óriási növekedést tudott maga mögött, és a szereplők elhitték, hogy előbb-utóbb nyereséges lesz – amit el is ért a Facebook, mert most már évente 2,5-3 milliárd dollár profitot termel, de ehhez képest ennek 100-szorosa a piac árazása! Minden egyes induló vállalkozást ehhez képest lőnek be, és ez óriási veszély. Ezért emelkedik Amerikában a kereskedelmi ingatlanok ára is, mert minden egyes induló és növekvő vállalkozás megtalálja a befektetői körét.

Csakhogy ez sem tarthat örökké

– emlékeztet. Ha kiderül, hogy ezen vállalkozások nagy része nem hoz megtérülést, a befektetők nem fognak tudni kiszállni, és hogy ha rosszra fordul a környezet, akkor ugyanaz a pánik söpörhet végig a piacon, mint a 2000-es dotkomlufi idején. Csak most már nem önmagában a piacon levő cégek borulhatnak be, hanem napi szinten sem átlátható működésű induló vállalkozások, és az ehhez kapcsolódó piaci vagy tőzsdei cégek is nyilvánvalóan megsínylik majd ezt a fajta lejtmenetet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik