Két hete robbant a Wall Street Journal riportja, miszerint a 31 éves amerikai Elizabeth Holmes, akit a következő Steve Jobsnak kiáltottak ki egy időben, a fél világot megtévesztette orvosi startupjának teszteredményeivel. Mint arról korábban beszámoltunk, a Theranos nevű céggel kapcsolatban számos kétely merült fel – azzal vádolják őket, hogy a herpesz kivételével valójában semmilyen betegséget nem tudnak kimutatni eszközükkel, az ujjbegyből vett, egyetlen csepp vérből, és amit ki tudnak mutatni, azt is más orvosi cégek diagnosztikáját „kölcsönvéve” teszik.
Üzleti modelljüket is a speciális tűre és az új generációs diagnosztikai tesztsorozatra alapozták. E szerint a betegnek nem kell orvossal találkoznia, hogy kiderüljenek a betegségei, hiszen a cég a neki postán beküldött egyetlen csepp vérből diagnosztizálja – gyorsan és olcsón – a betegségeket, amelyeket aztán postán visszaküld. 240 betegségről állították, hogy ki tudják mutatni egy csepp vérből, köztük olyanokról is, amelyekhez teljes kivizsgálás, illetve vénás vérminta kell.
A WSJ riportja után vizsgálatot indított az amerikai egészségügyi hivatal (FDA), szerintük a cég eljárása „nem ellenőrzött” adatokon alapul. Alátámasztották, hogy a cég diagnosztikája csak 10 százalékban származik ujjbegyből vett vérből, a többit vénásan levett vérminták képezik, ráadásul utóbbiak nem ellenőrzött forrásokból származnak (azaz valószínűleg lopták más cégektől). Azt a megjegyzést is tették, hogy a cég menedzsmentjének alacsony szakmai sztenderdjei lehetnek, ha így kezelik a diagnosztikai adataikat.
A Theranos közölte: leállítja kísérleti projektjeit a herpesz kimutatására alkalmas eszközük kivételével, egyébként tagadják a vádakat. Itt tartunk most. Két hete a hölgy még szakértett a CNBC televíziós csatornán a biotech-ipar előtt álló fantasztikus lehetőségekről.
Befolyásos szülők gyermeke
Az eset azért is érdekes, mert nagy kérdés, hogy a hölgy miként tudta elhitetni a fél világgal, hogy a startup valós kutatási eredményeken alapul. Illetve miként tudott megnyerni magának olyan befolyásos támogatókat a projektnek, mint a Nobel-békedíjas Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter vagy George Schultz, a Nixon- és a Reagen-kormány egykori minisztere. De említhetnénk David Boies főügyészt, aki 1998 és 2000 között vezette a Microsoft elleni anti-tröszt pert vagy James N. Mattis nyugalmazott tábornokot is, aki egyebek mellett az USA afganisztáni, valamint a közel-keleti és közép-ázsiai hadműveleteinek parancsnoka volt.
Ha megnézzük Elizabeth Holmes családfáját, talán választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A hölgy családja ugyanis generációk óta a washingtoni politikai-üzleti elit tagja, amely kiváló kapcsolatokkal rendelkezik, demokrata-elköteleződésükről is ismertek. Édesapja Christian Holmes diplomata, az USA Nemzetközi Fejlesztési Hálózata, a USAID egyik vezetője. Édesanyja, Noel Anne, az USA törvényhozó testületének, a Kongresszusnak egyik befolyásos tagja. Anyai ági dédapja – Louis Fleischmann – alapította a Fleischmann’s Yeats nevű élelmiszeripari multit, amely főként Kanadában népszerű. Apai dédapja Christian R. Holmes híres sebészprofesszor, első világháborús hős, a Cincinatti Egyetem orvosi karának dékánja volt, nevéhez számos orvosi találmány fűződik. Ő még Dániában született 1857-ben, a család apai ága innen vándorolt be Amerikába.
Családi barátok a felügyelőbizottságban
Ezek az emberek meglehetősen idősek – Kissinger például 92 éves – és tájékozatlanok voltak az új generációs orvostudományban, így valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy mihez adják a nevüket, hiszen megbíztak a családban. Jellemző, hogy a Theranos jogelődjének egyik alapító-társtulajdonosa a Stanford Egyetem orvosprofesszora, a család jó barátja, egyben Elizabeth Holmes egyik tanára volt (amíg a hölgy másodévesként otthagyta a Stanford biokémikus szakát, hogy állítólag a startupnak szentelhesse minden idejét).
Az Economist ment utána, hogy a cég első befektetői a családhoz közelálló kisbefektetők köréből kerültek ki, valódi kockázati tőkés csak egyetlen akadt közöttük, az Oracle egyik alapítójának befektetési cége, ők viszont jóval később csatlakoztak a projekthez, amikor már több mint egy milliárd dollárra értékelték a Theranost, főként az óriási médiafelhajtásnak köszönhetően.
A Theranosról az első nagyobb figyelmet kiváltó cikk 2014 júniusában született, amit az amerikai Fortune magazin közölt egy címlapos sztoriban. A cikk „jól megcsinált” volt, és azonnal óriásit ütött.
A cikkben kitértek a hölgy olyan szokásaira, hogy „szerzetesi életet” él, és 16 órát dolgozik, illetve kávé helyett spenótból, petrezselyemből, búzafűből és zellerből készült turmixot iszik. Mint ahogy azon is hosszan időztek, hogy állandóan fekete garbót és fekete, halvány csíkos nadrágot visel – mindezt Steve Jobs emlékére, akit Holmes hősként tisztel perfekcionizmusa, és a kiváló termékek iránti elkötelezettsége miatt. (Broáf.)
Az ezt követő 16 hónap alatt Elizabeth Holmes igazi, A-kategóriás, szuper startupper celebbé vált Amerikában. Róla írtak az újságok, szakértőként szerepelt a tévében, mindenhova elment előadást tartani, és meglehetősen jól hozta az amerikai startup-körökben szinte kötelező „okos-ostoba beszédmódot” a világ megváltásáról.
(Broáf kétszer – aki azt mondja üzletemberként, hogy ingyen szeretne adni valamit, attól meneküljünk). A Fortune-címlap óta eltelt időszakban Barack Obama kitüntette, a Forbes beválasztotta a legjelentősebb 400 startupper közé, az amerikai Glamour az Év Üzletemberének, a Fortune pedig a világ 100 legbefolyásosabb üzletemberének választotta.
Így múlik el a világ dicsősége
A hájp mindenesetre odáig ment, hogy már senki sem beszélt a tényekről, hanem kizárólag a hölgy személyéről. Ekkor már 9 milliárd dollárra értékelték cégét, miközben egyetlen dollár bevételük sem volt, és nem rendelkeztek egyetlen ügyféllel sem. Az Economist abszurdnak nevezi, hogy többre értékelték őket, mint az évi 7,4 milliárd dolláros bevétel mellett, 600 millió dolláros nyereséget termelő Quest Diagnostics-ot (amelytől egyébként a Theranos egyes diagnosztikai eljárásait is lopta).
Tudni kell, hogy egy startupnál valóban nincs objektíven meghatározható könyv szerinti cégérték, náluk elsősorban a friss tőkebefektetés nagysága számít, amiből a növekedésük mértékére következtetnek. Ez egy bevett értékelési módszer, amelynek könyvtárnyi irodalma van.
Az is érdekes szál a történetben, hogy a Theranos 10 éves működése alatt több mint 400 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől – miközben teljes homályban maradt a „forradalmi” eljárásuk lényege. A cég üzleti titokra hivatkozással soha nem közölt semmit a bizonyító erejű technológiai adatairól. Amikor a botrány kirobbant, megígérték, hogy átláthatóbbá teszik a működésüket, és hajlandóak nyilvánosságra hozni a bizonyítékokat, de ez a mai napig nem történt meg.
Holmes jelenleg is tagadja a vádakat, kezdetben kommunikációs hibákra hivatkozott, később elismerte, hogy leállítják a projektet. A cég weboldala már egy hete nem frissül. A kritikák hatására a felügyelőbizottságból visszahívták Kissingert és Schzulzot, ám ez már aligha mentheti meg a céget a teljes bukástól.
