Az átláthatatlan kormányzati döntéseket, kiszámíthatatlan, pártpolitikai alapú jogalkotást és az aggasztó mértékű korrupciót jelölte meg a magyar gazdaság és társadalom legnagyobb problémájaként a Magyar Európai Üzleti Tanács, mely külföldi cégeket tömörít. A szervezet a napokban hozta nyilvánosságra éves elemzését. Hangsúlyozták, hogy politikai szempontból semlegesek kívánnak maradni, diplomatikus formában fogalmaztak meg súlyos, sokszor évtizedek óta visszatérő bírálatokat – írja a Napi.hu.
A jelentés elején ugyanakkor kiemelik, hogy a magyar gazdaság kétségtelen fejlődést mutat, a GDP, az infláció és a foglalkoztatás területén kedvező adatok mutatkoznak. A bírálatok közt szerepel ugyanakkor, hogy a különadók, bár rövid távon jelentős költségvetési többletbevételeket generálnak és a rezsicsökkentés is élénkítheti a fogyasztást, hosszú távon mégsem fenntarthatók.
Az átláthatóság fontos eszköze lenne a korrupció megfékezésének – írják. Ha az egész országot érintő, hosszú távra szóló döntések születnek, akkor annak részletei is legyenek nyilvánosak és legyen egyértelmű a stratégiai irány – fogalmaztak. A Magyar Európai Üzleti Tanács szerint a versenyképességhez egy 15-20 évre előretekintő országstratégiára lenne szükség.
A szervezet szerint az is kérdés, hogy Magyarország olcsó gyártókapacitással akar-e versenyezni, vagy részt vesz a negyedik ipari forradalomban, magas hozzáadott értékű termelő- és szolgáltató tevékenységgel. Ehhez az oktatást, az innovációt, a kutatásokat kellene fejleszteni és támogatni. Kockázatot hordoz, hogy a kormány stratégiája egyetlen konjunktúraérzékeny iparágra, az autóiparra épül, a többi eleme ad hoc döntésektől függ, politikai érdekek által befolyásolt.
A magyar gazdaság fejlődése szempontjából célravezetőbb lenne, ha a GDP 0,8 százalékát kitevő közmunka-forrásokat inkább képzésekre és a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre fordítanák. Azt is közölték, hogy míg az állam egyre több cégre teszi rá a kezét, az adminisztráció nincs felkészülve arra, hogy jó gazdája legyen az állami cégbirodalomnak, a versenykörnyezet pedig egészségesebb lenne, int az állami monopóliumok kialakítása. Az erősödő állami szerepvállalás aggályos módon az egyének szintjén is jelen van, noha az államnak minden eszközzel ösztönöznie kellene az öngondoskodást – közölték.
