Gazdaság
Japan's Prime Minister Shinzo Abe speaks during a press conference at Abe's official residence in Tokyo on October 6, 2015. Abe said October 5 a dozen nations have reached "broad agreement" on the Trans-Pacific Partnership, which aims to become the world's largest free-trade zone, after days of talks.  AFP PHOTO / KAZUHIRO NOGI

Az amerikaiak aláírtak egy megállapodást, ami megváltoztatja az egész életünket

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2015. 10. 06. 16:24

Évekig tartó tárgyalások és végül hat álmatlan éjszaka után tegnap aláírták a csendes-óceáni térség képviselői a Transpacific Partnership nevű szerződést. Ez csak eddig hangzik unalmasan, mert ez a megállapodás nagyon megváltoztathatja a világot.

Kezdjük ott, hogy a 12 aláíró ország a világgazdaság majdnem felét adja. Negyven százalékot, egészen pontosan. Köztük van az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada, Vietnam és Mexikó is. Iszonyatos mennyiségű árú szabad-, vagy szabadabb kereskedelméről állapodtak meg, ami teljesen átalakíthatja a világkereskedelmet.

Ha tényleg sikerült megállapodni – erről később – akkor ez hatalmas győzelem Obamának, sőt, talán még a saját politikai örökségét is megalapozhatja vele. Ugyanígy Sinzó Abe japán miniszterelnök, az ő programjának, az Abenomicsnak ugyanis ez volt az egyik legfontosabb pontja.

Inkább nemzetközi szerződés

Ha sikerül. Egy ilyen megállapodást nem könnyű összehozni, pont ezért nem csinálta senki az elmúlt húsz évben, mióta egy hasonló megállapodással létrejött a WTO. 18 ezer különféle vámot fognak csökkenteni, vagy eltörölni az országok között, és olcsóbban, könnyebben lehet majd autókat, húst, tejtermékeket, vagy bármi mást exportálni. Mivel az egyezmény egyenlő követeléseket és előírásokat tartalmaz mindenkinek, még olyan járulékos haszna is lesz, hogy Vietnamban liberalizálódik például az internetpiac.

De ez nem csak egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy nemzetközi szerződés is. Ahogy az ilyen megállapodásoknál szokott lenni, minél jobban bonyolodott a szöveg, annál inkább ébredt rá mindenki, hogy remekül lehet használni mindenféle törvények betartására. Lesz külön kitétel az országok közötti kereskedelmi, vagy egyéb viták rendezésére is például.

Sokan vádolták azzal a TPP-t, hogy már azzal lefeküdt a nagy cégeknek, hogy titokban tárgyalták le. Egy kereskedelmi szerződést viszont csak titokban lehet megkötni. Van erről egy remek rádióműsor, ahol azt mesélik el a résztvevők, hogyan zajlott az Egyesült Államok Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi szerződése.

Véres csaták öltönyökről és paradicsomról

Napokra bezárkóztak a tárgyalók egy hotelbe, hogy teljes titokban tudjanak tárgyalni. Minden szobában más csoport ült és mindenki másról vitatkozott. Volt, ahol paradicsomról, volt, ahol öltönyökről harcoltak a végsőkig. Minden ország gazdasági érdekeit szem előtt kellett tartani, ezért volt, hogy a tárgyalók beadták a derekukat az agrárpiacon, amiért enyhítéseket kaptak az importöltönyök piacán. Elképesztően bonyolult, zavaros és titokzatos meccsek voltak.

Ugyan a hatnapos végső tárgyalás lezárárást egy hosszú, és biztosan nagyon unalmas vita előzte meg a tejtermékekről, a legnagyobb probléma mégis a gyógyszeripar körül volt. Az Egyesült Államokban a gyógyszergyárak nagyon erős védelmet kapnak a gyógyszereikre. Ezzel tudják elkerülni azt, hogy a generikus gyógyszergyártók lemásolják azokat, amitől azonnal elkezdenének zuhanni az árak. A gyógyszerlobbi azt szerette volna, ha a TPP kiterjeszti ezt a védelmet a többi olyan országra is, ahol ennél sokkal kevésbé szigorúak az szabályok.

A nagy vita a biologikumok körül volt. A legtöbb gyógyszer úgy készül, hogy kémiai anyagokat vegyítenek hozzá. A másolás elleni törvények is eszerint védenek, a szerzői jog többnyire kémiai vegyületeket véd. Pont ezért nehéz levédetni a biologikumokat, amelyek nem kémiai szintézissel, hanem biotechnológiai úton állítják elő. A legtöbb ilyen gyógyszert többféleképp is el lehet készíteni, ezért nagyon nehéz megvédeni a folyamatokat. A generikus gyógyszergyárak így könnyedén le tudják másolni ezeket, amitől a gyógyszert eredetileg gyártó cég sokkal alacsonyabb áron tudja majd eladni, hiába költött vagyonokat a kutatásra.

A Duty free shop at the International Airport in Dalaman, Turkey, 30 May 2015. Photo: Jens Kalaene - NO WIRE SERVICE -
Fotó: Europress/Getty Images/Jens Kalaene

12 év nagyon sok

Amerikában úgy oldották meg a védelmet, hogy közben nem is oldották meg. A hatóságok előírják, hogy minden új gyógyszer engedélyezése előtt bemutassa a cég, hogy a szer biztonságos. Ha megkapja az engedélyt, akkor 12 évig nem kell nyilvánosságra hoznia a biztonságossági kutatás eredményeit. Mivel egy klinikai tesztsorozat iszonyatosan drága, ezzel gyakorlatilag meg is akadályozták, hogy ezalatt a 12 év alatt a generikumok gyártói lemásolják azt, hiszen nem érné meg nekik engedélyeztetni a saját verziójukat.

A 12 éves védelem nagyon sok. A legtöbb csendes-óceáni országban sokkal rövidebb ennél. Még az amerikaiak szerint is hosszú ez az idő, a tárgyaláson mégis amellett érveltek, hogy a TPP-be 12 évnyi védelem kerüljön. Ez is mutatja, hogy mennyire erős a gyógyszerlobbi az Obama-kormányban. Az mindenesetre nagyon valószínű, hogy nem 12 év szerepel majd a megállapodásban. A pontos szerződés még nem került ki, de már most tudni, hogy a tárgyalók valahol középúton állapodtak meg a gyógyszerügyben. Sőt, Obamát már otthon is megtámadták miatta. A republikánus Orrin Hatch szerint Obama nem volt képes megvédeni az amerikai gyógyszercégek érdekeit.

Ebből is látszik, mekkora vita lesz még a TPP elfogadásásból. Az ugyanis még semmit nem jelent, hogy megegyeztek a szerződésben. Sőt, egy csomó részletet még csak most fognak tisztázni. A kész megállapodást ezután minden ország parlamentjével is el kell fogadtatni.

Lefeküdtek a Wall Streetnek

A gyógyszerlobbis ügyből kiderül, hogy Obamának nem lesz könnyű dolga. A baloldali, de amúgy elnökjelölt-jelölt Bernie Sanders szerint páldául a kormány lefeküdt a nagy cégeknek és a Wall Streetnek. A vita nagyjából így fog kinézni. A demokraták azt mondják majd, hogy ez a szerződés csak a nagy cégeknek jó, a republikánusok pedig azt, hogy nem védi meg eléggé az amerikai érdekeket. Obama feladata pedig az lesz, hogy megértesse a kongresszussal, hogy egy nem tökéletes megállapodás még mindig jobb, mintha nem lenne semmilyen megállapodás.

Ez elég sokáig fog tartani. Obama a mostani jogosítványaival köteles kilencven napot adni a kongresszusnak, mielőtt bármit aláír. Ezután még harminc napot a tárgyalásra. De ez sem lesz elég, ha minimális nézeteltérések lesznek a pártok, vagy a szerződést aláíró országok között. Optimális esetben 2016 első felére lesz megállapodás, de még a szerződés pontos részleteit is csak egy hónap múlva tudhatjuk meg.

Főleg, hogy nem csak Obamának lesznek gondjai a szerződés elfogadtatásával. Ausztráliában már most kampánytéma a megállapodás, a dohányipari cégek rájuk vonatkozó előírásait részben ki is kellett venni a szerződésből, miután az ország éppen perben áll a Phillip Morris-szal a jelölés nélküli cigisdobozokat előíró törvény miatt.

Mindent megváltoztathat

Nem csak az Egyesült Államokat, vagy a csendes-óceáni térséget alakíthatja át a szerződés. Ösztönzés lehet arra is – sőt, valószínűleg lesz is – hogy végre ugyanennek a szerződésnek a transzatlanti verzióját is megkössék ez EU és Amerika között. Sőt, Kína és India között is rendeződhet végre a kereskedelem, mivel Obama mostani sikere azt is jelenti, hogy valamennyire beelőzte Kínát a kelet-ázsiai piacokon.

Az egész világ átalakulhat a szabadkereskedelmi szerződések után, és olyan új utak nyílhatnak meg a kereskedelemben, amiket nem is reméltünk korábban. Ez gyakorlatilag a határok nélküli kapitalizmus álma, amitől hosszútávon szinte mindenkinek jobb lesz az élete.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.