A jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya a kitűzött 2,0 százaléknál valamivel magasabb 2,2 százalék lehet jövőre, mert egyes adóbevételek és a vagyonértékesítésből várt bevételek várhatóan elmaradnak a törvényjavaslatban előirányzottól – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016. évi elfogadott költségvetésről készített, pénteki elemzésében.
A GDP-arányos bruttó államadóság tovább csökkenhet
A Költségvetési Jelentés című kiadványában a jegybank megállapítja, hogy 2015-ben és 2016-ban is teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya: 2015. év végére 75,6 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság a 2014. év végi, változatlan forint/euró árfolyammal kalkulált prognózisuk szerint, amit a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradása és az államháztartás mérsékelt nettó finanszírozási igénye egyaránt támogat.
Előrejelzésük szerint 2016 végére 73,9 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság. Az adósságképlet módosulásának következtében az államadósság 2016-os alakulása várhatóan teljesíti a stabilitási törvény idén életbe lépett előírásait is. Az adósságpályára nézve az alapprognózishoz képest pozitív kockázatot jelenthetnek a tovább csökkenő hozamok, negatívat pedig a dollár erősödése az euróhoz képest és az uniós támogatások esetleges előfinanszírozási igénye – írták.
Az MNB kifejti, 2015-ben teljesülhet a költségvetési törvényben kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél, amelyhez azonban a GDP 0,1 százalékát kitevő Országvédelmi Alap törlése szükséges.
Az MNB kitért a 2015. évi költségvetési törvénynek az Országgyűlés által június 9-én elfogadott módosítására is, amely szerint a központi költségvetés pénzforgalmi kiadásai 62 milliárd forinttal, a bevételek 47 milliárd forinttal, összességében a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forinttal emelkedik. A törvénymódosítás az ESA-hiányt 52 milliárd forinttal emeli, szemben a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forintos növekedésével.
A két egyenleg közti eltérés két tételre vezethető vissza: egyrészt a BKV-tól történő adósságátvállalásra, másrészt az Erste-bankban történő részesedésvásárlásra. A BKV adósságának átvállalása pénzáramlással nem jár, ezért a pénzforgalmi hiányban nem jelenik meg. Ezzel szemben az ESA-módszertan szerinti hiányt növeli, mert a BKV a statisztikai értelemben vett kormányzati szektoron kívül álló vállalat.
Az Erstében történő részesedésvásárlással fordított a helyzet. Az ügylet pénzforgalmi kiadással jár, de az ESA statisztikában csak pénzügyi művelet, ezért nem befolyásolja az államháztartás ESA hiányát.
Kiemelik: az új kiadások és az adósságátvállalás a GDP 0,2 százalékával növelik az államadósságot. A pénzforgalmi egyenleg 15 milliárd forintos növekedésén túl az államadósság részét képezi a BKV adósságkonszolidációja is, aminek eredményeként összesen 67 milliárd forinttal nőhet mind a stabilitási törvény szerinti, változatlan árfolyamon számított, mind az uniós módszertan szerinti államadósság.
