Gazdaság
GDP(960x640).jpg (Array)

A jóslat bejött: lassult a gazdasági növekedés

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 08. 14. 09:21

A második negyedévben már csak 2,7 százalékos volt a GDP-növekedés.

Korábban a témában:

Megjósolták

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2015 II. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a statisztikai hivatal első becslése alapján. A szezonálisan és naptárhatással is kiigazított adat pedig 2,4 százalékos.

A növekedést a KSH szerint alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta. A növekedési ütem mérséklődésének hátterében pedig elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll – magyarázzák. Az első negyedévben ugyanis még 3,5 százalékos volt a növekedés.

2015 II. negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez viszonyítva 0,5%-kal növekedett a bruttó hazai termék volumene.

Ezért mérséklődött a növekedés

Az adatok ismertetetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a növekedésben az iparon belül a járműgyártás, illetve az elektronikai termékek gyártása volt a meghatározó.

Az ipar növekedése ugyanakkor kisebb mértékű volt, mint az előző negyedévben – közölte. A szolgáltatóágazatokban a rendelkezésre álló adatok alapján nincs jelentős eltérés az előző negyedévben tapasztalt tendenciákhoz képest – tette hozzá.

A növekedési ütem mérséklődésében szerepet játszott a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, amely már az első negyedévben is 11,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amit részben megmagyaráz, hogy szezonális sajátosságok miatt a mezőgazdaságban az első negyedévben hozzáadott érték javarészt az év későbbi szakaszaiban realizálódik. 

Az NGM szerint

Továbbra is reális a 3 százalék körüli éves gazdasági növekedés, alapvetően kedvezőek mind a belső, mind a külső gazdasági folyamatok – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált bruttó hazai termék (GDP) adataira reagálva.

Banai Péter Benő elmondta: a második negyedévi, 2,7 százalékos éves GDP-növekedés ugyan elmarad a minisztérium 3 százalék körüli várakozásától, azonban mivel első becslésről van szó, az adat még módosulhat. A mezőgazdaság teljesítménye eshetett vissza a tavalyi kiemelkedő értékhez képest a második negyedévben, ezért maradhatott el az adat a várakozástól – tette hozzá. Az államtitkár nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek nevezte az idei első fél év 3,1 százalékos növekedését. Az Európai Bizottság az unió egészére 1,8 százalékos növekedést kalkulált – ismertette.

A beruházások?

A bővüléshez szerinte hozzájárult, hogy a belső folyamatok közül a kereslet, a fogyasztás és a beruházások is kedvezően alakultak – mondta. Az államtitkár úgy vélte, hogy az év második felében növekedni fog a belső kereslet és a fogyasztás a devizahiteles elszámolásoknak, a közszféra számos területén folyósított többletjuttatásoknak és a foglalkoztatotti létszám növekedésének köszönhetően. Banai Péter Benő kiemelte: a beruházásokra kedvező hatással lesz, hogy a 2007-2013-as időszak uniós forrásaiból komoly összegű támogatások kifizetése várható az év hátralévő részében. A külső tényezők közül az export jelentős bővülése mellett az alacsony olajár, az euró-forint árfolyam alakulása és a jegybankok politikája is támogatta a gazdasági növekedést az NGM államtitkára szerint.

Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági növekedés nem a jövő felélésével, az államháztartási hiány és az államadósság növekedése mellett valósul meg. A magyar gazdaság kedvező egyensúlyi feltételek mellett bővül, az államháztartási hiánya folyamatosan 3 százalék alatti és csökkenő pályán van – fejtette ki. Emelett az ország külső finanszírozási képessége is kedvező, az év egészére a GDP 9 százaléka lehet – tette hozzá. Ez a külső finanszírozási képesség a folyó fizetési mérleg többletéből származik, a magyar gazdaság jóval többet exportál, mint amennyit importál – fogalmazott az államtitkár. Az első fél évben a kivitel többlete 4,3 milliárd euró volt, ami 1 milliárd euróval haladja meg a tavalyi év első hat hónapjában mért adatot – ismertette. A kedvező folyamatok árstabilitás, nulla százalék körüli infláció mellett valósulnak meg, ami segíti a vállalkozások számára a tervezést, valamint reáljövedelem-növekedést eredményez a munkavállalóknak – jegyezte meg.

Kérdésre Banai Péter Benő elmondta: az idei költségvetésben kalkuláltak a dohányipari különadóval és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal is, amelyekről egyeztetések folynak az Európai Bizottsággal. Keresik azt a megoldást, amivel ezek a bevételek realizálhatóak – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a bevételi oldalon időarányosan túlteljesítés van az előirányzathoz képest egyebek mellett a forgalmi típusú adókból és a személyi jövedelemadóból. Összességében a kormányzat azzal kalkulál, hogy az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is tartható – mondta az államtitkár.

Az elemzők nem erre számítottak

Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely várakozásait valamelyest alulmúlta a friss GDP-adat. A hivatal közlése szerint a gyengébb adat mögött a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése állt, ami olyan szempontból nem meglepő szerintük, hogy tavaly kiemelkedő évet zárt a szektor, így a magasabb bázis is közrejátszhatott. Továbbá az időjárás alakulása komoly kockázati tényező, mely nehezíti az előrejelzést a mezőgazdasági termelés esetében. Az ipar továbbra is kiemelkedő szereppel bír a bővülésben, melyet a havi adatok is alátámasztva látnak. 

Felhasználói oldalról, véleményük szerint a külkereskedelem és a háztartások fogyasztása játszhatott fontos szerepet. A havi adatok alapján mindkét szegmensnél pozitív hozzájárulásra számítanak. Ugyanakkor a beruházások az első negyedévhez hasonlóan feltehetően most is lefelé húzták a gazdasági mutatót – jegyezték meg.

Várakozásaik szerint a gazdaság a következő negyedévekben tovább lassulhat. A júliusi gyengébb feldolgozóipari beszerzési menedzser index és az augusztusban várható autóipari gyárleállások is arra utalnak, hogy a gazdaság fő motorjának számító ipar miatt alacsonyabb értékeket publikálhat a KSH. Ez pedig a növekedésre is hatást gyakorolhat – jósolták.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.