Gazdaság
stressz (Array)

Százmilliárdos károkat okoz a munkahelyi stressz

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 06. 15. 10:30

A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez. Most díjazták azokat a cégeket, akik tesznek ez ellen. 

Korábban a témában:

Európa-szerte több mint 25 millió vállalkozás működik, ennek ellenére a káros mértékű munkahelyi stressz, amely korunk népbetegségévé vált, a cégek harmadánál tabu témának számít.

Hogy foglalkozni kellene a dologgal, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az EU-OSHA 2014-es felmérése alapján a munkavállalók 53 százaléka szerint munkahelyén a káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot, amelynek különböző megjelenési formáit, depressziót vagy szorongást a felmérésben megkérdezettek 27 százaléka tapasztalt az elmúlt 12 hónapban.

Hatalmas károkat okoz

Az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60%-áért felelős. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.

Jó példát mutatnak 

A tabuhelyzet megváltoztatása, valamint a problémáról szóló munkáltatói és munkavállalói párbeszéd ösztönzése céljából hirdette meg az EU-OSHA az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányt, annak részeként pedig az Európai Helyes Gyakorlat pályázatot, amelynek díjátadó ünnepségét az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét betöltő Lettországban rendezték meg a kiemelkedő vállalati gyakorlatok elismerésére. 

„Az európai vállalatok mintegy harmadánál tabuként kezelik a pszichoszociális kockázatokat és a stresszt, amelyet gyakran más kérdéseknél bonyolultabban kezelhetőnek tartanak. Ez jelenti a legnagyobb nehézséget a probléma kezelésében, holott a pszichoszociális kockázatok ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés. Az Európai Helyes Gyakorlat Díjakkal éppen ezt szeretnénk megmutatni” – hangsúlyozta a díjátadón a munkahelyi stressz kezelésének fontosságát az EU-OSHA igazgatója, Dr. Christa Sedlatschek. 

A kampány keretében 11 innovatív és kiváló példát díjaztak, amelyeket különböző méretű és Európa-szerte különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatnál vezettek be a pszichoszociális kockázatok és stressz kezelésére. A pályázatokban közös pont, hogy a felső vezetés és a dolgozók egyaránt aktívan részt vesznek a probléma megoldásában. A vállalatok komplex rendszereket mutattak be pályázatukban a munkahelyi stressz kezelésére, de ezeken a rendszereken belül is bemutatható egy-egy könnyen követhető példa.

Így is lehet tenni ellene 

Egy szlovák és egy török vállalat például folyamatos sportolási lehetőséget nyújt munkavállalóinak, míg egy spanyol repülőgépgyártó cég online pszichológiai segítségnyújtással, vagy egy acélgyártó üzem folyamatosan biztosított tanácsadással kezeli a problémát, amelybe nemcsak a munkatársakat, de azok családtagjait is bevonják.

Angol, belga, német, finn és máltai vállalatoknál a menedzsment külön tréningen vesz részt, ahol megismerik a munkahelyi stressz káros hatásait, egy belga elektrotechnikai cég pedig külön figyelmet fordít arra, hogy a dolgozókkal részletesen ismertesse az előttük álló fejlődési, előrelépési lehetőségeket, így egyrészt motiválják a munkavállalókat, másrészt pedig csökkentik a foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanságot.

Magyarországról nem kerültek döntőbe 

„A pályázaton 100 fő alatti és 100 fő feletti kategóriákban hirdettek nyerteseket, ahogy az a helyi fordulóban is történt” – mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA nemzeti fókuszpontjának vezetője. „Magyarországról sajnos nem kerültek döntőbe az itthoni nyertesek, de sikernek nevezhető, hogy minden eddiginél többen adtak be jelentkezést hazánkból. Az európai kampány célja ugyanis a figyelemfelhívás, annak tudatosítása, hogy a káros munkahelyi stresszt lehet és kell is kezelni, s hogy a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdekük, hogy figyelmet fordítsanak a pszichoszociális kockázatok csökkentésére” – tette hozzá.

 Magyar innováció segíti a munkahelyi stressz mérését

A munkahelyi negatív stresszt okozhatják a megváltozott környezeti tényezők is, például az új információs és kommunikációs technológiák növekvő jelentősége, az atipikus foglakoztatási formák terjedése, a munkaintenzitás és a munkaterhelés növekedése. Az új trendekkel együtt új típusú kockázatok jelentek meg: a munkahelyi személyközi kapcsolatok, például elszigeteltség, konfliktusok, udvariatlanság, pletyka, társas támogatottság hiánya, továbbá a karrier lehetőségek változása, a munka-magánélet egyensúly felbomlása, a gyenge szervezeti kultúra, valamint a nem megfelelő autonómia és kontroll. 

Ezen kockázatok felmérésére és a munkavállalóstressz-szintjének visszajelzésére alkalmas az a kérdőív-rendszer, melyet jelenleg tesztelnek. A Stressz-M egy olyan online mérőeszköz, mely a kockázatok legfontosabb dimenzióira kérdez rá, egyéni szinten azonosítja be a főbb kockázati tényezőket és a kapott adatok alapján egyéni, csoportos és szervezeti szinten is visszajelzést készít.

Így segíthet

„A rendszer kifejlesztésével az volt a célunk, hogy egy olyan, egyének és szervezetek számára egyaránt használható programot dolgozzunk ki, amely költséghatékonyan és fenntartható módon tudja felmérni és kezelni a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat és a negatív stresszt” – mondta Faragó István alapító tulajdonos.

„A probléma megoldásához bevonásra, felhatalmazásra és konstruktív problémamegoldásra, a szervezet minden szintjének (alkalmazottak, közép- és felső vezetők) és a szakértők (pszichológus, munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos) együttes, közös munkájára van szükség. A beavatkozásokat a rendszerben kitöltött kérdőív eredményei alapján célirányosan lehet magvalósítani különböző szervezeti szinteken” – tette hozzá. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Schizophrenia disease concept. LSD feeling abstraction.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.