Az idei első negyedévben a kivitel 7,7, a behozatal 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a negyedéves exporttöbblet 531 millió euróval 2,487 milliárd euróra (767 milliárd forintra) nőtt – jelentette hétfőn a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kivitel értéke 22,3 milliárd euró (6895 milliárd forint), a behozatalé 19,8 milliárd euró (6128 milliárd forint) volt.
Az adatok megegyeznek a május 11-én kiadott első becslésben közöltekkel.
Január-márciusban
A forintban mért árszínvonal a behozatalban 1,9, a kivitelben 1,3 százalékkal csökkent. A forint az euróhoz képest 0,3, a dollárhoz viszonyítva pedig 22 százalékkal értékelődött le. A cserearány 0,6 százalékkal javult – közölte a KSH.
Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 9,4, az onnan érkező behozatalé 9,5 százalékkal emelkedett. A többlet az előző év azonos időszakinál 76 millió euróval több, 2,5 milliárd euró volt. Az export 79, az import 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 12, a behozatalé 4,8 százalékal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban az előző év azonos időszakinál 455 millió euróval kevesebb, 14 millió euró volt.
Márciusban
A kivitel értéke 8,3 milliárd euró (2513 milliárd forint), a behozatalé 7,3 milliárd euró (2230 milliárd forint) volt. Euróban kifejezve az export 13, az import 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg többlete 289 millió euróval bővült 2014. márciushoz viszonyítva, és 929 millió eurót tett ki. (Az első becslésben közölt márciusi adattól a második becslés adata nem tér el.)
Márciusban így teljesítettek az egyes gazdasági ágak
A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 17, a behozatalban 12 százalékkal nőtt. A kivitel növekedésének mozgatórugója a mintegy harmadával bővülő közúti jármű mellett a villamos gép, készülék és műszer, illetve az energiafejlesztő gép és berendezés dinamikus kereskedelme volt. A közútijármű-export növekményének háromnegyede az európai uniós, csaknem ötöde az amerikai országokba, zömében az Egyesült Államokba irányuló kereskedelemből származott. Az importban minden jelentősebb árucsoportot 10%-os vagy ezt meghaladó növekedés jellemezte a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék kivételével. Ez utóbbi importvolumene kevesebb mint 5%-kal bővült, míg az exporté nem érte el a tavaly márciusit. Ebben szerepet játszott a mobiltelefonok és alkatrészeinek a hazai gyárbezárások miatt számottevően lecsökkent forgalma, amelyet a tv-készülékek élénkülő kivitele sem tudott ellensúlyozni.
A feldolgozott termékek exportvolumene 8,8, az importé 12 százalékkal emelkedett. Az árufőcsoporton belül a legdinamikusabb növekedés a vegyi áruk árufejezetet jellemezte. A nagy részarányt képviselő gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitele több mint ötödével, behozatala harmadával bővült. A növekmény meghatározó része a forgalom mindkét irányában az európai országokkal, ezen belül a régi tagállamokkal folytatott kereskedelemben keletkezett. Az autóiparhoz szorosan kötődő termékcsoportok forgalma tovább élénkült: a gumigyártmány és az egyéb fémtermék kereskedelme, valamint a gépjárműalkatrészeket is tartalmazó bútor és bútorelem behozatala egyaránt 10%-ot meghaladóan bővült.
Az energiahordozók importvolumene 6,5 százalékkal volt kevesebb. Az importforgalom egyharmadát adó természetes és mesterséges gáz behozatala – az év első két hónapjához hasonlóan – több mint negyedével volt kevesebb a bázishavinál. A fő volumenhordozó kőolaj és kőolajtermék importvolumene kevesebb mint 5%-kal nőtt, ugyanakkor az árcsökkenés miatt az importérték lényegesen alacsonyabb volt a tavaly márciusinál. A villamos energia behozatala kismértékben, míg a csekély részarányú szén, koksz és briketté mintegy kétötödével növekedett.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 8,0, az importé 11 százalékkal nőtt. A gabona és gabonakészítmény kivitele több mint tizedével emelkedett, ezen belül a kukoricakiszállítások értéke nőtt a legnagyobb mértékben. Több mint másfélszeresére bővült az élő állat mindkét irányú forgalma. Az exportban főként az élő juh Olaszországba irányuló kiszállítása nőtt meg jelentősen a húsvéti ünnepek keresletfelhajtó hatása miatt. Dinamikusan bővült a tejtermék és tojás kivitele, valamint a zöldségféle és gyümölcs, illetve a kisebb részarányú ital, dohány és dohányáru termékcsoportok behozatala. Ezzel szemben a kávé, tea, kakaó és fűszer kivitele döntően a hazai gyártókapacitások csökkenése miatt mintegy negyedével visszaesett.
