Tokkal-vonóval harminc milliárd forintot invesztált a Quaestor különféle forrásokból a győri futballkomplexumba. Ezt mondta a rendőrségen tett vallomásában Tarsoly Csaba, a brókercég március vége óta előzetes letartóztatásban ülő tulajdonosa – számol be az Index. A portál információi szerint a Quaestor-vezér egyáltalán nem beszélt a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatairól, és a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűnözés elleni főosztályának nyomozói sem erőltették ezt a szálat.
Tarsoly tanúvallomásában részletesen beszámolt a győri ETO-Park beruházásainak pénzügyi hátteréről. Saját bevallása szerint 2001-ig egyáltalán nem érdekelte a foci, de miután a Quaestor elindította Győrben az első fiókirodáját, megjelentek nála a hazai futball irányítói, és fél év alatt meggyőzték arról, hogy egy befektetésekkel foglalkozó cégnek nem szabad kimaradnia a fociból.
A cég 2001-ben 650 millió forintért megvette a Rába-gyárhoz tartozó 17 hektáros ingatlant a stadionnal együtt, a vételár felét saját részvényeikkel egészítették ki. A komplexumot egy forintért ajánlották fel Győrnek, a város azonban nem élt a lehetőséggel.
Nem működött a kényszermegoldás
Az első Orbán-kormány beszállt a futball EB rendezéséért folyó versenybe és a tervek szerint Győr lett volna az első nemzetközi szabványnak is megfelelő pálya az országban. Tarsoly a stadion mellé egy olyan bevásárlóközpontból, hotelből és irodaparkból álló komplexumot gondolt ki, amely üzleti alapon eltarthatta volna a futballcsapatot.
Az ETO-Park 2008-ban készült el, azonban a közben megnyitott Árkád bevásárlóközpont és a pénzügyi válság miatt a komplexum kiadhatatlanná vált. A beruházáshoz hitelt nyújtó MFB egyre rosszabbul viselte, hogy az átadás egy éves csúszása után is üresen áll a park, ezért a Quaestor végül maga alapított olyan vállalkozásokat, amelyekkel legalább részben meg lehetett tölteni az üzletházat. Az Index információi szerint a 10 csali cég között volt CBA-franchise élelmiszerbolt és ruhaüzlet is.
