Ahogyan korábban beszámoltunk róla: ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy jöjjön létre vizsgálóbizottság egyrészt a felügyeleti szabályozás, másrészt annak vizsgálatára, hogy hová tűntek el a pénzek és milyen kormánypárti felelősök vannak.
A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta: az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt 100 milliárdok, hol hibázhatott a pénzügyi felügyelet és az ügyészség megfelelően járt-e el.
Postabank? Kulcsár-ügy?
Budai Gyula, a bizottság fideszes alelnöke szóvá tette, hogy a mostani ellenzék egyebek mellett a Postabank- és a Kulcsár-ügyeknél nem lépett fel ilyen módon. A kormánypárti politikus azt is leszögezte, hogy mivel a parlament korábban elfogadta, hogy nem állítható fel vizsgálóbizottság olyan ügyben, amiben büntetőeljárás folyik, ezért okafogyottá vált a kezdeményezés. A nyomozóhatóság feladata, hogy felderítse a csalást, hűtlen kezelést – jelentette ki. A szintén fideszes Vas Imre koncepciózusnak minősítette, hogy a vizsgálóbizottság csak kormánypárti felelősséget vizsgált volna, és úgy értékelte, hogy a felvetett kérdések azonnali kérdések, interpellációk formájában tisztázhatók.
A jobbikos Apáti István a bizottság létrehozása mellett érvelt. Bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és Tarsoly Csaba Quaestor-elnök kapcsolatát, utalva arra, hogy a kormány “szőnyeg alá akarja söpörni” a problémát.
Az MSZP-s Teleki László azt a véleményét hangoztatta, hogy a vizsgálat visszaadná a pénzügyi rendszerbe vetett társadalmi hitet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt: a jogszabályi környezet és a felügyelet hiányosságainak feltárása a Fidesznek is érdeke. Mindkét parlamenti vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét 4 igen és 7 nem szavazattal utasították el.
