A hitelminősítőtől egyelőre hiába várjuk a régió leggyengébbjének számító Ba1-es magyar besorolás javítását, de a többiek sem reménykedhetnek egyelőre a felminősítésben. A jelentés Magyarországgal foglalkozó része szerint a tavalyi, elsősorban a beruházások és a háztartások fogyasztása által fűtött, 3,2 százalékosra tehető reál GDP-növekedés után lassabb bővülés várható 2015-ben és 2016-ban.
A Moody’s szerint tavaly 2,9 százalék volt az államháztartási hiány, ami 2,5 százalékra mérséklődhet. A GDP-hez mért államadósság 2016 végéig nagyjából és fokozatosan 1 százalékponttal csökkenhet. A hitelminősítő a svájci frank erősödésének régiós hatásai kapcsán megjegyzi, hogy a magyar kormány változatos eszközökkel igyekezett csökkenteni a devizaalapú lakossági hitelek állományát.
A bankok visszatérítési kötelezettségéről rendelkező elszámolási törvény alapján a hitelintézetek terhe 2015 első felében elérheti a 4,3 milliárd eurót a Moody’s számításai szerint, ami a bankrendszer tőkéjének 28,3 százalékának felel meg. Ez magasabb, mint a kedvezményes árfolyamon végrehajtott végtörlesztés miatt elszenvedett egymilliárd eurós veszteség.
Magyarország esetében a politikai helyzetet nem sorolják a fiskális stabilitás kilátásait fenyegető kockázatok közé. A rizikók között említik ugyanakkor régiós szinten a globális monetáris politika változását, a deflációs nyomást, a Grexit lehetőségét, valamint a súlyos oroszországi és FÁK-recesszió hatásait. Utóbbi kapcsán megjegyzik, az exporton belül viszonylag kicsi – átlagosan 3 százalék – ennek az iránynak az aránya, amit más piacokon sikerült ellensúlyozni, illetve egyéb országok közbeiktatásával a kivitel egy része mégis utat talált Oroszországba.
Az energiaimport esetén jóval nagyobb kockázatokat lát a Moody’s: ha az EU keményebb szankciókat vezet be és Oroszország erre a gázszállítások megszakításával reagál, az főleg a magyar és a szlovák gazdaságnak fájhat.
