Tudni szeretné, milyen diplomás munkaerőre lesz kereslet a közeljövőben? Megmondjuk. A közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletet és a szakember-kibocsátást térképezte fel 465 100 fő feletti foglalkoztató reprezentatív megkérdezésével a Macro-Talent 2015-2017 kutatás, melyet a HVG HR Center megbízásából a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és az Aon Hewitt készített. Prognózisuk segíthet a továbbtanulást tervezőknek a szakmaválasztásban, a cégeknek a tervezésben, és a diplomásoknak jó előrejelzést adhat arra, milyenek lehetnek elhelyezkedési esélyeik.
A vállalatok válaszaiból kiderült többek között, hogy milyen diplomás szakemberekből várható továbbra is hiány.
Mérnökből sosem elég
A cégek különösen a műszaki, mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal, ezen belül is gépész- és villamosmérnökből, egyéb műszaki végzettségű szakemberből, jármű- és közlekedési, valamint agrármérnökből van jelenleg is kevés (ebben a sorrendben), és 2017-re is még hasonló lehet a helyzet. Ehhez képest meglepte a kutatás készítőit, hogy a megkérdezett cégek nemigen gondolkodnak érdemi fiatalításban: mindössze 12 százalékuk számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben.
Ehelyett a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel töltenék fel.
A gond az, hogy a frissdiplomásokkal kapcsolatban kitapintható a félelem, hogy esetleg nem fognak helyt állni. A vállalatvezetők szerint ugyanis jelentős a távolság az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között. A cégek úgy látják, kevés a megfelelő tapasztalattal, szakmai tudással rendelkező szakember.
A hiányszakmákat választók viszont arra számíthatnak, hogy közülük az átlagnál jóval nagyobb arányban tervezik a cégek pályakezdők felvételét.
A diploma önmagában néha kevés
A felmérésből az is világossá vált, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a frissdiplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, a kreativitást, a kommunikációt, a probléma-felismerést, a csapatszellemet, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említették ennél a kérdésnél. Vagyis nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémáról is szó van.
Ezért is tanácsolták a sajtóbemutatón résztvevő, a kutatást támogató cégek (Bosch, Audi, Nestlé, Telenor) képviselői, hogy a diákok próbáljanak még a munkába állás előtt tapasztalatot szerezni (pl. kapcsolódjanak be a gyakornoki programokba), és fejlesszék magukat a felsorolt területeken. Mind a négy cégnél úgy látják, hogy az elméleti képzés kiváló színvonalú Magyarországon, a gyakorlati részen azonban kellene még erősíteni. Ezért is tartják fontosnak a duális képzés előtérbe helyezését.
Az Audi és a Bosch már együttműködik az egyetemekkel, és például gyakornoki programjaikon is segítenek megszerezni a fiataloknak azt a plusztudást, ami kell ahhoz, hogy még jobban megfeleljenek a cégek elvárásainak. A Nestlé pedig szövetséget indított a frissen végzettek elhelyezkedésének segítésére, amely kezdeményezéshez számos cég csatlakozott már.
A megbeszélésen jelen lévő Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár megemlítette, hogy a cégek meghosszabbított határidővel, április 30-ig jelentkezhetnek, hogy részt vegyenek a duális képzésben. Eddig 350 vállalat jelezte szándékát.
Minek tanuljanak a fiatalok?
Érdekes dolgokat válaszoltak erre a kérdésre nagyvállalatok képviselői. A Telenor HR vezérigazgató-helyettese, Németh Zoltán szerint az a legfontosabb, hogy valódi tudást szerezzenek, hogy megtanuljanak tanulni, és a diploma megszerzése után is folyamatosan frissítsék tudásukat, így versenyképesek maradjanak. Ez különösen a gyorsan változó digitális világban fontos, ahol rendre alakulnak az új szakmák.
Németh Kinga az Audi Hungária személyügyi referensek területének vezetője szerint mindenkinek meg kell találnia, miben jó, mi lelkesíti, és azt érdemes tanulnia, csinálnia. Arra bíztatott, hogy a fiatalok keressék a lehetőségeket és ne féljenek az új dolgoktól. Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője szerint is az a jó, ha valakinek a munkája a szenvedélye. Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója pedig arra bátorított, hogy a fiatalok ragadjanak meg minden kínálkozó lehetőséget, például a gyakornoki programokat.
Mire számítanak a cégek?
A hosszú távú HR tervezésben, a tudatos létszámgazdálkodásban a legnagyobb cégek (a válaszadók 18 százaléka) járnak az élen – mondta el a kutatást készítő Aon Hewitt cégvezetője, Veres Rita. Őket ez az előrelátás segíti abban is, hogy növeljék a hatékonyságukat. 32 százalék viszont (jellemzően a kisebb cégek) nemigen foglalkozik ezzel kérdéssel.
A tudatosan tervező vállalatok ötöde látta egyébként úgy, hogy 2017 végére legalább két stratégiai területen lehet náluk szakemberhiány. Jelzéseik alapján a műszaki – mérnöki szakmákon kívül az értékesítési területtel lehetnek még gondok. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaikkal kapcsolatban, vagy nem bíznak abban, hogy kellően vonzóak lehetnek a frissdiplomások számára.
Ezen kívül úgy tűnik, hogy a legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Mert bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmáknál nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívó erőt jelent. A keresett mérnöki szakmákban, illetve a reklám, marketing végzettségűeknél ugyanis a 2-5 éven belül végzettek 17-20 százalékánál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.
