Gazdaság
munka(430x286).jpg (munka)

Csak a kiskeresetűeknek lett drágább az életük

Tavaly összességében és átlagban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, de ha a lakosság egyes csoportjait nézzük, akkor ettől lehetnek eltérések. Vannak, akik áremelkedést érezhettek, a nyugdíjasok pedig átlag feletti árcsökkenést élhettek meg.

Korábban a témában:

A tavalyi évben mint arról már írtunk, negatívba fordult az infláció. A KSH áprilisban közreadott részletes jelentéséből az is kiderül, hogy vajon az egyes fogyasztói csoportoknál hogyan csapódtak le az árváltozások.

Januárban még azt lehetett sejteni, hogy a nyugdíjasok az átlagnál rosszabbul járhattak, a mostani elemzésből viszont az látszik, hogy nem. Viszont a kiskeresetűek a nagy átlaggal szemben nem árcsökkenést, hanem ha kis mértékben is, de árnövekedést érzékelhettek.

Mínuszban

2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Ebben meghatározó szerepe volt a hatósági, kormányzati árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), valamint annak, hogy változtak a pénzügyi szolgáltatások szabályai, illetve hogy csökkentek az olajárak. Befolyásolta az árak alakulását persze a forint árfolyama és a mezőgazdaság teljesítménye is.

A fogyasztói árak éves átlagos csökkenésére egyébként utoljára 1968-ban volt példa, akkor -0,3 százalékon állt a KSH mutatója.

Átlag felett és alatt

A nagy átlagon belül a 7 főcsoport közül csak a szeszes italoknál és dohányáruknál illetve a szolgáltatásoknál mértek áremelkedést (6,2 százalékost ill. 1,8 százalékost), de még ezek mértéke kisebb volt, mint egy éve.

A +6,2 százalékot a dohányáruk árrésének korábbi emelése okozhatta. A szolgáltatásokon belül pedig átlag felett nőtt a pénzügyi (7,7 százalék), a postai (5,7 százalék) és a kulturális és szabadidő-szolgáltatások (2,6 százalék) ára.

fogyasztói árak 2014 (árak)

A többi főcsoportban mind csökkenés volt átlagban, közülük is a legnagyobbat mértékű a háztartási energiánál (11,7 százalék), ami a rezsicsökkentésnek köszönhető. Hiszen mérséklődött a távfűtés, az elektromos energia és a vezetékes gáz ára is. Viszont a főcsoporton belül volt ellentétes tendencia is: ha kis mértékben is, de nőtt a szén, a brikett és a tűzifa ára.

energiaárak 2014 (energiaárak, )

Kevesebbe kerültek a tartós fogyasztási cikkek (0,5 százalékkal), tovább mérséklődött a ruházkodási cikkek ára (0,7 százalékkal), valamint az egyéb cikkeké (0,5 százalékkal) szintén. Utóbbin belül a két legnagyobb súlyú csoport árai eltérően viselkedtek. Az üzemanyagok árát a világpiaci olajár második félévi jelentős esése nyomta le 2011-es szintre (2,2 százalékos mínusz). A gyógyszerekért, gyógyárukért viszont átlagban 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.

Összességében olcsóbb lett az élelem is

Az élelmiszerek ára úgyszintén mérséklődött, átlagban 0,4 százalékkal (ez sem fordult elő 1968 óta), amelynek oka az elemzés szerint a gyenge fogyasztói kereslet mellett a mezőgazdasági termelői árak alakulása volt (ezek átlagban 6,1 százalékkal csökkentek!).

2014-ben az átlagnál jobban csökkent a cukor (16 százalék), a liszt és burgonya (14 százalék), a tojás (3,4 százalék), valamint a kenyér (2,2 százalék) fogyasztói ára. Drágult viszont a sajt (6,6 százalék), a tej (6,5 százalék), a munkahelyi étkezés (2,4 százalék), és az iskolai és óvodai, bölcsődei étkezés (2,2, illetve 1,9 százalékkal).

Az pedig, hogy az egyes kisebb termékcsoportok árai hogyan változtak, a fogyasztás összetételén (fogyasztói kosár) keresztül hatással volt arra, hogy az emberek egyes csoportjai hogyan élték meg az árváltozásokat.

Akik jobban jártak, és akik nem

A fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók átlagos súlya 33 százalék. Azonban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek kosarában ennél is magasabb a fogyasztási arány (37, illetve 40 százalék). Emiatt lehetett, hogy a csökkenő élelmiszerárak valamint a rezsicsökkentés hatására a nyugdíjasoknál az átlagnál jobban, 0,6 százalékkal csökkent az árindex. (A gyógyszerárak emelkedése ellenére is.)

A rezsicsökkentés azonban kevéssé érvényesült az alacsonyabb jövedelmű családoknál, mert ők az átlagnál nagyobb arányban fűtenek fával vagy szénnel. Ezek ára pedig nem csökkent, hanem nőtt (2,6 illetve 1,9 százalékkal). Plusz náluk a fogyasztói kosárban az átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek a szeszes italok és dohányáruk is, amelyeknek szintén nőtt az ára. Így aztán ők összességében nem is érzékelhettek árcsökkentést, hanem minimális (0,2 százalékos) árnövekedést tapasztalhattak átlagban.

Rajtuk kívül a magas jövedelműek csoportja volt még, ahol nem érezhették az árcsökkenést.

árváltozás fogyasztói kosárra 2014 (árváltozás)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.