A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi, 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, amelyet addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke kedden Budapesten a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.
Mint írtuk, kedden 1,95 százalékra vitte le a tanács az alapkamatot, és elemzők is további vágásokra számítottak. Legutoljára tavaly júliusban volt kamatcsökkentés, amely egy hosszabb kamatvágási ciklus végét jelentette. A jegybankelönk akkor azt ígérte, tartós tartsára rendezkednek be, ami akár azt is jelenthette volna, hogy év végéig nem lesz újabb vágás. A piac azonban most már számított rá, hogy ismét lép az MNB.
Matolcsy György szerint azért volt indokolt újabb ciklust nyitni, mert a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében.
Csökkentési ciklus jön
Matolcsy a 15 bázispontos kamatcsökkentés megalapozása kapcsán visszautalt a 2012 augusztusa és 2014 nyara között végrehajtott 2 éves folyamatos kamatcsökkentésre, illetve arra is, hogy annak vége bejelentésekor is azt mondták: hogy az inflációs pálya, kilátások tükrében határoznak arról, hogy változtatni kell-e az alapkamaton (6-8 negyedéves távon). Ez az elemzés megtörtént és ez alapján azt látják, hogy az inflációs pálya közép távon alacsonyabb lesz Magyarországon, és mivel a 3%-os inflációs célhoz szabják magunkat, ezért határozott a Monetáris Tanács a kamatcsökkentésről 1,95%-ra – indokolta a Portfolio.hu tudósítása szerint Matolcsy György a mai lépést.
Matolcsy a további kamatpálya kapcsán leszögezte: “addig csökkentjük az alapkamatot, ameddig nem látjuk biztosítottnak, hogy elérjük a 3%-os inflációs célt”.
Több ponton is korrigáltak
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen, a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható ütemét márciusi inflációs jelentésében. Ebben a jegybank a fogyasztói árak stagnálására számít 2015-ben, míg decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített.
Az MNB 2016-ban 2,6 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A decemberi előrejelzésében még 2,9 százalékos infláció és 2,1 százalékos GDP-növekedés szerepelt.
Rugalmasabb inflációs cél
A monetáris tanács keddi ülésén az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről is döntött: a 3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy +/-1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki, közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az inflációs cél körüli 2 százalékpontos most bevezetett toleranciasáv hozzájárulhat a keretrendszer rugalmasabbá tételéhez.
A toleranciasáv alkalmazása összhangban van a jegybankok nemzetközi legjobb gyakorlatával. A jegybank továbbra is 3 százalékos infláció elérésére törekszik, a 2 százalékpont széles toleranciasáv ugyanakkor megjeleníti, hogy az infláció a gazdaságot érő sokkok hatására e szint körül ingadozhat.
Az elsődleges cél
Az MNB elsődleges célja, az árstabilitás megvalósításához 2001 óta az inflációs célkövetés rendszerét használja, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem feltétlen jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a tartósan és túlzottan alacsony, vagy negatív inflációnak is lehetnek kockázatai – magyarázta a jegybank.
A sáv bevezetését indokolva az MNB azzal érvelt, hogy a 3 +/-1 százalékos cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, figyelembe veszi a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentheti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát. Egyúttal tekintettel van arra, hogy felzárkózó országok esetében a gazdaság növekedése az árszint fejlett országokhoz történő közeledésével jár együtt, ami a fejlett országokhoz viszonyítva többlet inflációt jelenthet.
A monetáris tanács által figyelembe vett időhorizont továbbra is 6-8 negyedév. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését – eddigi gyakorlatának megfelelően – évente, az Éves jelentésben teszi közzé.
