Ukrajna csődbe ment. Nem csak elvileg, gyakorlatilag is. A Nyugat pedig – miközben valójában Oroszországot szerette volna megbüntetni – hagyta, hogy Ukrajna csődbe menjen. Az IMF március elején döntött arról, hogy 17 milliárd dolláros segélykölcsönt adnak az ukrán kormánynak. Eddig úgy hangzik, mintha segítettünk volna, de a valóság az, hogy a Nyugat fél éven keresztül semmilyen segítséget nem adott a nyugatbarát kijevi kormánynak.
Ezt állítja Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokért felelős elemzője. Ash szerint a nyugati világot irányító vezetők felkészültsége és helyzetfelismerése egyszerűen hiányos. Főleg, ha megnézzük, hogy mennyi pénzt kaptak valójában. Ash szerint a mostani 17 milliárd dolláros (majdnem ötezer milliárd forint, az idei magyar költségvetés ehhez képest majdnem 18 ezer milliárd forint) hitelben rengeteg olyan pénz is benne van, amit már korábban odaígértek Ukrajnának. Összesen hatmilliárd eurónyi új pénzt kapnak.
A Deutsche Bank elemzői még a hitel aláírása előtt azt mondták, hogy legalább 15 milliárd dollárnyi új forrásra van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy az idén ne menjen csődbe. És ez még azelőtt volt, hogy a hrivnya teljesen elértéktelenedett volna.
400 forintos euró
Az idei költségvetést úgy fogadták el, hogy egy hrivnya körülbelül 16 forintot ért. Most 13 forintért tudnánk venni egy ukrán pénzt, úgy, hogy közben a forint is kifejezetten gyenge lett. A hrivnya 70 (!) százalékot veszített az értékéből. Ez majdnem olyan, mintha 400 forint lenne egy euró. Az előzőleg tervezettekhez képest tehát sokkal nagyobb költségei vannak az ukrán államnak, és ehhez még több pénzt kellene.
És itt jön az ukrán állam csődje. A kormány a hiányzó 15 milliárd dollárt úgy szeretné pótolni, hogy a hiteleit újratárgyalja. Egész pontosan 15 milliárd dollárral kevesebb pénzt szeretnének visszafizetni a hitelezőiknek. Ez már technikai államcsőd. Ha egy állam úgy tárgyalja újra a hiteleit, hogy csak lassabban, kisebb részletekben fizetné vissza őket, akkor az az állam elméletileg már csődben van. Ukrajna ugyanezt szeretné, csak még kevesebb pénzt is fizetnének vissza.
Az igazság az, hogy ez nem lepné meg az ukrán befektetőket. A gazdaság állapota annyira rossz, hogy már régóta számítottak egy ilyen adósságleírásra. Arról még nem is beszéltünk, hogy az IMF hitelét 7,5 milliárd dollárt egészíti ki, amit az Egyesült Államok és a Világbank fizet. De mindezt a következő négy évre. Úgy, hogy ennél csak idén többre lenne szükségük.
Előbb kellett volna aggódni
Ráadásul az IMF komoly megszorításokat és reformokat kér a hitelért cserébe. A közszféra leépítését például. Ez nem csak segíteni nem fogja a gazdaság felébredését, de a Nyugat is kifejezetten népszerűtlen lesz tőle Ukrajnában.
Timothy Ash szerint, ha a nyugat nem hagyja cserben fél évre Ukrajnát, akkor most nem kellene ennyire drasztikusan beavatkozni. Az ukrán államadósság év elején a GDP 92 százaléka volt, tehát már eladósodni sem nagyon tudnának, ha kapnának egyáltalán megfizethető piaci hiteleket.
De nem mindig volt ez így. Két évvel ezelőtt még a GDP negyven százalékán állt az államadósság. A harcok kirobbanása óta adósodtak el ennyire. Az IMF pozitív előrejelzése szerint idén 5,5 százalékkal fog visszaesni az ukrán GDP. De csak akkor, ha nem kezdenek el megint lőni keleten. Ha elkezdenek, azonnal kétszámjegyű visszaesés lesz.
Nincs más, mint nem fizetni
Az durvább lenne, mint Görögország helyzete a világgazdasági válság után. És Görögország nem 13,5 milliárd dollárt kapott, hogy talpon maradjon. 2010 tavasza óta 240 milliárd eurót toltak az ország mindent felfaló gazdaságába, és így is hónapokon belül csődbe mehetnek.
Ukrajna egyféleképpen mászhatna ki ebből a válságból. Ha azonnal leáll a fizetésekkel. Ezt állítja legalábbis az Oxford Economics makroelemzője. Gabriel Sterne szerint hiába fenntarthatatlan az ukrán gazdaság, legalább azt tudjuk, mennyire fenntarthatatlan. Ha beleállnának, és a most lejáró hiteleik részletét kitolnák a következő négy évre, akkor lenne esélyük rendezetlen csőd (nagyjából ez lenne a valódi államcsőd) nélkül kihúzni. Ezzel egyébként a Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint pont 15 milliárd eurót spórolnának.
Ebbe Ukrajna – és egyébként Magyarország – legnagyobb hitelezője, a Templeton alap valószínűleg belemenne . Az ukrán kötvények már így is a névértékük feléért mennek el a piacon. A baj az, hogy Oroszország három milliárd dollárnyi hitelt adott Ukrajnának, és az oroszok már korábban visszautasították a hitel újratárgyalását. Ha pedig nem fizetnek, azt provokációnak vehetik. Nem hiába követeli a Gazprom előre az ukránokhoz szállított gáz árát. Amikor legutoljára késve fizették ki a még le nem hívott gáz árát, azonnal a gázcsapok elzárásával fenyegettek.
