Neil Woodford, a Woodford Investment Management befektetési alap vezetője a BBC televízió HardTalk című politikai magazinműsorában kijelentette: az euróövezet létrehozóinak legalapvetőbb hibája az volt, hogy “úgy tettek”, mintha Görögország vagy Portugália ugyanolyan gazdaság lenne, mint Németország.
Woodford az interjúban – amelyet a BBC Nagy-Britanniában fogható hírtelevíziója hétfő estére tűzött műsorra, de előzetesen részleteket ismertetett belőle – hozzátette: alapvetően elhibázott feltételezés volt már az európrogram indulásának idején is, hogy ennyire különböző gazdaságokra egyazon monetáris politikát lehet alkalmazni.
Woodford negyedszázada közismert a globális intézményi befektetési iparágban hosszú távra előremutató stratégiai döntéseiről, egyebek mellett arról, hogy nem volt hajlandó beszállni az 1990-es évek végén indult “dotcom boom” befektetési hullámba, megjósolva az internetes cégek részvényárfolyam-buborékának drámai következményekkel járó későbbi kipukkadását.
A közgazdaságtan felülírja a politikát
A hétfői BBC-műsorban az euróövezet várható jövőjéről kijelentette: sok piaci szereplő, aki az euróövezet korábbi szétesését jósolta, alábecsülte, hogy az euróövezeti döntéshozók milyen elszántan törekszenek a valutaunió egyben tartására. Woodford szerint ugyanakkor “a közgazdaságtannak megvan az a szokása, hogy végül felülírja a politikát”.
Nagy londoni befektetési és elemzőházak is immár jelentős kockázatúnak tartják, hogy legalábbis Görögország esetleg már az idén távozni kényszerül az euróövezetből.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minap Londonban ismertetett elemzése szerint továbbra sem kizárt a “Grexit”, vagyis Görögország távozása a valutaunióból, és egy ilyen fejlemény jelentős sokkhatásként érné az euróövezeti gazdaságot.
A Fitch londoni elemzői szerint a Grexit egyik sokkhatása abban nyilvánulna meg, hogy szertefoszlatná az euróövezeti tagság visszafordíthatatlanságának vélelmét, és “komoly ütés” érné az euróövezeti üzleti bizalmat.
Az euróövezet pénzügyi védőmechanizmusainak megerősítése nyomán viszont immár valószínűtlen, hogy Görögország esetleges távozása olyan rendszerszintű válságot gerjesztene, mint 2012-ben, a görög és az euróövezeti adósságválság mélypontján, és az sem valószínű, hogy a görög kilépés után rövid idővel más eurótagállamok is távoznának a valutaunióból – állt a Fitch elemzésében.
“Baleset” lehet a Grexit
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: a korábbi prognózisaikban szereplő 5 százalék helyett most már 15 százalékra taksálják annak az esélyét, hogy Görögország távozik a valutaunióból.
Az Eurasia elemzői szerint ha ez bekövetkezik, az nagyobb valószínűséggel “baleset”, semmint szándékos kilépés eredménye lenne. A ház szerint a lehetséges okok között szerepelhet a görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza kormányzati tapasztalatlansága, és ebből eredően az, hogy a Sziriza vezette kormány esetleg túlfeszíti a húrt a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ami pénzügyi stresszhelyzethez vezethet.
