A költségvetési gazdálkodás feltételeit kiszámíthatóbbá tette, hogy az időszak elejét jellemző utólagos zárolások helyett 2012-2013-ra lényegesen megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe a hiánycél tartásában. Az ellenőrzés hiányosságokat állapított meg az intézkedések előzetes hatásvizsgálatával kapcsolatban – derült ki a Állami Számvevőszék közleményéből.
Segítettek a különadók
Az ÁSZ rendszerellenőrzés keretében értékelte a kormányok által 2007 és 2013 között hozott, az ellenőrzés hatókörébe vont egyensúlyjavító intézkedések megtételének, módosításának, valamint működtetésének jellemzőit, ezek hatását a költségvetés egyensúlyi helyzetére, valamint a költségvetés hiányának és adósságának alakulására. Az ellenőrzött időszak minden évében születtek egyensúlyjavító intézkedések, amelyek által a központi költségvetés bevételeinek növelése, kiadásainak mérséklése valósult meg, illetve egy részük tartalékok képzését célozta.
A központi költségvetés bevételeit érintő intézkedések közül a különadók és járadékok teljesített bevétele a központi költségvetés bevételi főösszegét az ellenőrzött időszak átlagában 3,5 százalékkal növelte, a költségvetés pénzforgalmi hiányát 29,8 százalékkal csökkentette.
Az ellenőrzött időszakban az év végi maradványtartás és a zárolás átlagosan 39,4 százalékkal csökkentette a központi költségvetés hiányát.
Elmaradtak a hatásvizsgálatok
A 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben is elrendelt maradványtartási kötelezettség miatt a maradványok összege a központi költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyítva növekvő tendenciát mutatott.
Az egyes különadókat elrendelő jogszabályok módosítására 33 alkalommal került sor, a módosításokhoz csak 3 esetben készült hatásvizsgálati lap. Utólagos hatásvizsgálat készítésére az ellenőrzött időszakban egy adónem esetében, egy alkalommal került sor.
A maradványtartást, zárolást, beszerzési és szerződéskötési korlátozást elrendelő döntések év közben születtek és csak az adott évre szóltak. Az intézkedések előkészítése során a központi költségvetés év végére várható pozíciójának javítása volt a meghatározó célkitűzés.
A tartalékok képzése az ellenőrzött időszak második felében kapott nagyobb hangsúlyt. A stabilizációs célú tartalékok év végi egyenlege a 2009–2010. és a 2012–2013. években a központi költségvetés kiadásaira, valamint költségvetési hiányra és adósságra is kedvező hatást gyakorolt. A stabilizációs célú tartalékok céljáról, mértékéről az adott évi költségvetési törvények rendelkeztek. A tartalékok összegét megalapozó háttérszámítások nem készültek.
Az ÁSZ a hatásvizsgálatok elkészítésével kapcsolatban állapított meg hiányosságot. Javaslatot fogalmazott meg a hiányosság megszüntetésére, amelyek alapján a címzettnek intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
