15. havi nyugdíj, 3000 euró feletti közszférás fizetések, hipermagas állami-foglalkoztatási arány, elenyésző vállalkozói szektor, zéró adómorál, rekord méretű államadósság, óriási hadikiadások. Nagyjából így lehetne összefoglalni a görög költségvetési ámokfutást, amely egy majdnem-államcsődbe, illetve Európa minden idők legnagyobb megszorítási politikájába torkollott.
Hogy a görögök ne menjenek csődbe, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF trojka hatalmas pénzügyi segélyt adott az országnak. Cserébe megszorításokat kértek a görögöktől. Emiatt folyamatosan csökkent az ország GDP-je, negyedével csökkentek a bérek, több százezer közalkalmazottat elbocsátottak, a munkanélküliség 23 százalék fölé nőtt, a pályakezdőké pedig megközelíti az 50 százalékot.
Továbbra is maradt viszont a rendszerbe épített adóelkerülés, a kilátástalanság, a politikai bizonytalanság. A vasárnap tartott előre hozott görög parlamenti választáson a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött, amely közös kormányt fog alakítani egy jobboldali kis párttal, a jobboldali Független Görögök (ANEL) pártájával. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője, aki hétfő délután a miniszterelnöki címmel együtt kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől, a bruttó hazai termék (GDP) 175 százalékára, mintegy 427,8 milliárd euróra rúgó adósságállomány csökkentéséről akar tárgyalni a hitelezőkkel.
De milyen politikai-gazdasági üzenete lehet annak, hogy egy baloldali pártszövetség a fenti igénnyel lép fel, mert – ahogy mondják – a választóiknak elegük van a megszorítás politikájából”? Nógrádi Györgyöt, az Antall József Alapítvány kuratóriumi tagját Berlinben, tárgyalás közben, a választásokat odahaza figyelemmel kísérő Fokasz Nikoszt, az ELTE szociológia tanszékének oktatóját Athénban értük utol telefonon.
Veszélyes precedens
Nógrádi György szerint veszélyes helyzetet állít elő, ha a győztes Sziriza vezetője az unió úgynevezett gazdag országaival szemben egyesíteni akarja a spanyol, a portugál, az olasz és a görög politikát. Ha ugyanis a görögöknek elengednék az államadósságuk egy részét, mint ahogy azt a Sziriza szeretné, akkor a dél-európai országok, a spanyolok, a portugálok és az olaszok is hasonló igénnyel léphetnének fel. Akárcsak a franciák, a horvátok, vagy éppen Magyarország is.
Nógrádi úgy véli, ha mindenki tartja magát a saját álláspontjához, az akár odáig vezethet, hogy Görögország kiválik, esetleg kizárják az EU-ból. Ez viszont elképzelhetetlenül mély válságot hozna Görögországra, évtizedekig nem lenne, aki akár kölcsönt adna nekik, akár befektetne náluk, mondta.
„A németek nyilván rég kiszámolták, hol a határ, ameddig engedhetnek, ám ezt nyilván a legszigorúbb államtitokként kezelik. Én most épp Berlinben vagyok, az imént tárgyaltam a CDU vezetőivel, témáink az orosz-ukrán konfliktus, valamint Merkel asszony február másodikai budapesti látogatása volt. Azt mondták, a görög kérdéssel holnaptól foglakoznak” – mondta Nógrádi György a Hír24-nek.
Lesz megegyezés
Fokasz Nikosz szerint megegyezés lesz Görögország és a hitelező Európa, illetve IMF között. „A párt ma már nem ragaszkodik az adósság elengedéséhez, de azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 2,5 százalékhoz képest is csökkenjen a hitelek kamata, valamint növekedjék a futamidő” – mondta a szakember a Hír24-nek. Bár a pénzpiacok idegesen reagáltak, a Sziriza elnöke, Alekszisz Ciprasz tegnapi győzelmi beszédében azt hangoztatta: nem kíván szakítani uniós partnereivel sem.
Egy másik ötletük, amely a kutató szerint a legeredetibb, s egyben a legproblémásabb, az hogy a görög gazdaság mindenkori bővülési ütemével kapcsolnák össze a törlesztést. Konkrétan, ha három százalék fölött erősödne a görög gazdaság, akkor a teljes aktuális részletet fizetnék, recesszióban viszont csak a töredékét.
Fokasz Nikosz kiemelte: komolyan vehető Sziriza politikus a kampányban egyszer sem mondta, hogy kilépne az eurozónából, ezt igazából a politikai ellenfeleik fogták rájuk, a média pedig természetesen felkapta az ügyet. Csakhogy visszájára sült el a támadás, a görög szavazók, ahelyett, hogy megijedtek volna, elegük lett a riogatásból, és sok, korábban a jobboldalt erősítő ember is a Szirizára voksolt – mondta a Görögországban tartózkodó kutató.
