Gazdaság

Szabálytalan lehet Paks II. titkosítása

javor-benedek(960x640).jpg (jávor benedek)
javor-benedek(960x640).jpg (jávor benedek)

A PM szerint nem titkosítható 4000 milliárd forint elköltése, ezért eljárást kezdeményez az ellenzéki párt.

Mint csütörtökön hírt adtunk róla, a Miniszterelnökség inkább titkosította Paks II. szerződéseit, semmint hogy adatokat kelljen szolgáltatni róla az érdeklődő civilszervezeteknek.

Jávor Benedek, az Együtt-PM listájáról megválasztott európai parlamenti képviselője most betekintést kér a titokká nyilvánított paksi megvalósítási megállapodásokba, és eljárást kezdeményez a vélhetően szabálytalan titkosítás miatt az adatvédelmi hatóságnál. A politikus szerint az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, hogy mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért.

Biztos, ami biztos

A tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban eddig nyilvánosságra hozott megállapodások (az orosz-magyar egyezmény és a hitelszerződés) nem tartalmazzák a válaszokat a beruházás legfontosabb kérdéseire. Így ma sem tudható, hogy mennyibe kerül majd pontosan a létesítmény, mit épít fel (és mennyiért) a Roszatom, illetve mit kell a magyar államnak magára vállalnia a kiegészítő beruházások közül. A részletek az év vége előtt sebtében megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.

Jávor Benedek az aláírás óta kéri a dokumentumokat az MVM-től illetve a Paks II projektcégtől, ám az érintettek a papírok kiadását megtagadták, arra hivatkozva, hogy azokat az illetékesek titkosították. Ez azonban a politikus álláspontja szerint nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy az állami vállalat közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései – a személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak tekintendőek.

Jávor ezért képviselői jogosítványaival élve betekintést kér a titkosított szerződésekbe, egyúttal pedig Péterfalvi Attilához fordul azt kérve, hogy az adatvédelmi hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás. A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy 4000 milliárd forintot egy jogállamban nem lehet titokban elkölteni – a közpénzek felhasználóinak vállalniuk kell az átláthatóságot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik