A „Kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról” elfogadott törvényjavaslat fonákjára szeretne levelével rávilágítani Megyeri Szabolcs kertészmérnök. Mint írja, a kertészetek korántsem plázatípusú kereskedelmi egységek, mégis egy kalap alá veszik őket a többiekkel.
Lényegre törően foglalta össze, mit gondol a kertészetek és a vasárnapi tilalom kapcsolatáról, hogy árnyalja a problémát.
Ez a gond
Országosan több száz kertészetről van szó, ami több ezer fizikai munkát végző magyar családot jelent, több ezer alkalmazottal. A legtöbb kertészeti áruda területe a termékpaletta jellegéből adódóan bőven több, mint 200 m2, nekik tehát be kell zárniuk. Viszont a kisebbeknél a szabályozás megengedi, hogy vasárnap valamely családtag dolgozzon. De mégis ki jöhetne szóba? – teszi fel a költői kérdést. Aztán meg is válaszolja.
Egy kertészetben gyakoriak a nehéz, körülményesen mozgatható termékek, a tulaj felesége, édesanyja, tinédzser gyermeke bajosan fogja az ötvenliteres termőföldet vagy a 20 kilogrammos smaragd tuját a vevő csomagtartójába pakolni… Ez némiképp egybevág azzal a cikkünkkel, amiben megírtuk, miért lesz rossz a kisboltosoknak a vasárnapi zárva/nyitva tartás.
Amennyiben a szabályozás a családok védelmében született, nem érti, hogyan fér össze ezzel a családtagok vasárnapi dolgoztatása, főleg egy olyan területen, ahol a munka részben nehéz fizikai munkát jelent…
A kertészet nem pláza
Arra is rávilágít, hogy e kertészeteknél a vasárnap nem egyenlő egyszerűen egy nappal a hétből. A vasárnap az a nap amikor a vegetációs időszak tavaszi és őszi periódusában a kertbarátok növényeket vásárolnak a hazai kertészetekben, ahol többnyire hazai földben nevelt növényt árulnak.
Ha tehát tavasszal vasárnaponként nem lehet majd vásárolni, és alkalmazottakkal kiszolgálni emberi módon a vevőket, akkor az ágazat hatalmas veszteségeket fog elszenvedni – borítékolta.
A kertészetben a válogatás, bóklászás – és ebben talán a javaslat legvérmesebb támogatói is egyetértenek vele – egészen más jellegű időtöltést testesít meg, mint a plázázás, a sétálgatás az üzletközpontokban – tette hozzá. A kertészetekben a növényekkel, a kertészkedéssel mint produktív hobbival, vagyis magával a természettel kerülhetünk kapcsolatba, ez pedig amellett, hogy hasznos elfoglaltság, akár tartalmas családi program is lehet – véli.
A válság így is megtépázta
Azt is megemlítette, hogy a magyarországi kertészeti árudák döntő többsége a 2008-as válság hatására zuhanó spirálba került, melyhez további speciálisan erre az ágazatra jellemző negatív hatások is adódtak (pl. a 2013 márciusban bekövetkező rendkívüli hóhelyzet). A kis magyar vállalkozások számára a vasárnapi korlátozás olyan veszélyfaktort jelent, mely egyéb negatív hatásokkal karöltve már katasztrofális hatásokat generálhat szerinte.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a növényeket vasárnap éppúgy öntözni kell, mint a hét bármely napján. De ha nem lehetnek nyitva, így a kertészetekben tárolt áru is veszélybe kerülhet.
Mindezek miatt állítja, hogy hatalmas tévedés egy kalap alá venni a speciális kereskedelmi egységeket az élelmiszer, műszaki cikk, ruha és egyéb profilú üzletekkel.
A kertészeti árudákban dolgozók érdekében tehát azt az igényt és kérést fogalmazta meg a törvényhozás felé, hogy kezdjenek a szakma képviselőivel egyeztetéseket, és korrigálják a vasárnapi korlátozásokat!
