A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Azóta elég, ha – hirdetmény közzététele nélkül – meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az eredeti elképzelés szerint ezzel a kkv-kat hozták volna helyzetbe.
De úgy tűnik, az eszköz másféle célokat szentesített. Az Átlátszó például több kíváló írásában is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések.
Az Index pedig most annak járt utána, vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata.
Megszaporodtak a 25 millió forint alatti közbeszerzések
Ehhez először összehasonlították a közbeszerzések értékének eloszlását a szabály bevezetése előtt és után. Az derült ki, hogy míg 2010 szeptembere előtt a kerek 20, 25, és 30 milliós becsült értékek voltak a leggyakoribbak, 2010 szeptembere után nagyon megszaporodtak a 24 milliós, sőt a 24 999 999 forint közötti közbeszerzések is. S ezzel párhuzamosan a közvetlenül (vagy nem sokkal) 25 millió fölötti közbeszerzések aránya látványosan csökkent.
A lap szerint az átrendeződésre két kézenfekvő magyarázat lehetséges. Mivel a 25 millió alatti közbeszerzések az új rendszerben egyszerűbbek, lehetséges, hogy a kiírók a határ alatti beszerzéseket használva hatékonyabbá teszik a közbeszerzés folyamatát. Ugyanakkor felmerül a korrupció kockázata is: a kiírók arra is használhatják az új rendszer rugalmasságát, hogy baráti cégeknek adjanak vonzó szerződéseket. Hogy mire jutottak, mi a valószínűbb magyarázat és miért? Kattintson!
