Magyarországon a bruttó hazai termék 2014 III. negyedévében az előzetes gyorsbecslésnek megfelelően összességében 3,2 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,1, az előző negyedévihez képest 0,5 százalékkal növekedett.
Az ipar húzta, a mérsékelt hitelezés visszahúzta
Az ipar hozzáadott értéke 5,6, ezen belül a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal lett nagyobb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül mint mostanában megszoktuk már a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállítóágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
Az építőipar most 11,6 növekedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült. A mezőgazdaság teljesítménye pedig 10,8 százalékkal nőtt a III. negyedévben.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen ennél jóval szerényebben, mindössze 1,7 százalékkal bővült az éves szinten. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke pedig 3,0 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye viszont 0,9 százalékkal mérséklődött. A KSH magyarázata szerint azért, mert a vállalatok növekvő hitelfelvétele továbbra sem tudta ellensúlyozni a lakossági hitelek csökkenését.
A bruttó hazai termék 2014. III. negyedévi, 3,2%-os bővüléséhez az ipar 1,1, az építőipar 0,4 és a szolgáltatások 0,7 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,6 százalékponttal növelte a GDP változását.
A magyarok fogyasztása még csak alig nőtt
A háztartások tényleges fogyasztása 2014 III. negyedévében csupán 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása mindössze 1,0 százalékkal emelkedett.
A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében bővült a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében és az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértünk.
A külföldiek magyarországi fogyasztása jelentősen nőtt, a magyarok külföldi fogyasztása viszont csökkent.
