Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, “a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak”, több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat – mondta el Tállai András parlamenti államtitkár a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó keddi expozéjában, a parlamentben.
Összeomlanának
Beavatkozás nélkül ezek a pénztárak idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat – hangsúlyozta. Ezt a kormány nem engedheti meg – mondta -, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg.
Megkérdőjelezhető, hogy valóban megmaradnak-e
Tállai András azt mondta, azon magánnyugdíjpénztárak esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, megkérdőjeleződik a működőképesség fenntarthatóságának szándéka, ezért az új szabályok az ilyen pénztárak kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő. Ebben az esetben a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más magánnyugdíjpénztárba vagy visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe. A szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári ágat nem érinti.
A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, a kabinet célja ugyanis, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. Az NGM államtitkára az új szisztémát igazságosabbnak, átláthatóbbnak nevezte, amely “elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek”.
Fiktív nyugdíjpénztárak?
A Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Kutiné Csurgai Ágota az álnyugdíjpénztárakra vonatkozó megjegyzésre azt mondta korábban lapunknak, ilyenek nincsenek, és nem is voltak soha.
A Horizont magánnyugdíjpénztárak szerint is megalapozatlan fiktívnek, papíron létezőnek megjelölni olyan szervezeteket, amelyek rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen körülmények ellenére is ellátják feladatukat. Hangsúlyozták, a tagok minden fillérjével (legyen az befizetés, támogatás, befektetés vagy működési kiadás) el tudnak számolni. Átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5% és 8,5% között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7%, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2,% míg a növekedési portfoliók 8,3 % nettó hozamot hoztak az 1,7 % infláció mellett.
Azt is hozzátették, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésből származó vesztesége (azaz működési bevételeik és kiadásaik különbsége) 2014 első félévében az MNB adatai szerint 77 millió forint volt. Vagyis a 2010-es államosítás óta sohasem volt ilyen alacsony. A pénztárak többsége pedig akár több száz millió forint működési tartalékkal rendelkezik, működésük még évekig biztosított.
MSZP: a kormány zsarolja azokat, akiknek még van megtakarításuk
Burány Sándor (MSZP) a magánnyugdíj-pénztárak helyzetét nevezte a legnagyobb horderejű módosításnak keddi felszólalásában. A változtatás szerinte “utolsó zsarolás azok felé, akiknek van még megtakarítása”. Kifogásolta, hogy máig nem tudható, mi lett a korábban elvett pénzekkel. “A megvédés szó, azóta a rablás szinonimája” – fogalmazott, és az egyéni számlák rendszerét is hiányolta.
Úgy vélte: 10-15 év múlva súlyos lyukak lesznek a nyugdíjrendszerben, tisztán járulék-befizetésekből nem lesz folyósítható az emberekhez méltó juttatás.
Jobbik: arcátlanság és hazugság
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: egy-két adózást könnyítő intézkedést tartalmaz ugyan a javaslat, de megint egy salátát kaptak, és így megint nem lehet egyébként pozitív intézkedéseket támogatni. Kaotikus az előterjesztés, átgondolatlan, koncepció nélküli és komoly aknákat rejt – sorolta, hozzátéve: a magánnyugdíj-pénztári vagyon csodafegyverként történő kezelése teljes tévedés.
Érzése szerint a kormányt nem az érintettek hosszú távú nyugdíj- és ellátásbiztonságának szavatolása vezényli, hanem 200 milliárdos “pluszpuffert” szeretne a költségvetéshez hozzácsapni. Nem egyéni nyugdíjszámlákat vezetnének be, mint ahogy ígérték korábban, hanem azt mondják: a maradék 60 ezer ember félretett vagyonának kezelését átveszik. Ezt átgondolt koncepció mentén lehetne csinálni, de azt mondani, hogy az állami rendszer szavatolja majd a időskori biztonságukat, arcátlanság és hazugság. Tüneti kezelésről, a költségvetési bevétel növelni szándékozó lépésről van szó – fogalmazott a jobbikos politikus.
