Gazdaság

Rászállt a kormány a Tescóra


A kormány újabb különadót vetne ki a hipermarketekre, a javaslatcsomag a Tescót érintheti a legsúlyosabban. Mindezt úgy, hogy a kormány jól láthatóan a „nemzeti élelmiszerláncoknak" kedvez.

Iparági forrásaink szerint a hipermarketek teljesen kiakadtak a kormány tervein. Nem is csak a vasárnapi nyitva tartáson, vagy az új adón, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjon háborodtak fel, hanem még három másik, sokkolóbb terven. Ahogy egyikük fogalmazott, „több minden van a csőben, és egyik durvább, mint a másik”.

Három csapással támad a kormány

Úgy tudjuk, hogy a hiperek három dolgot tartanak különösen életveszélyesnek a kormány javaslatcsomagjában. Ezek a következők:

1. A kormány leszámolna a veszteséges üzletekkel – a polgári törvénykönyv módosításával bezáratnák azokat a nagyobb boltokat, amelyek két egymást követő évben veszteségesen működnek. Ez teljesen képtelen javaslat, sem jogilag, sem szakmailagnem védhető – mondta egy forrásunk. Ebben a formában a tervezet az Auchant, a Spart és az Aldit érinti a legjobban, mivel ők az elmúlt két évben veszteségesek voltak, az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.


Fotó: MTI / Máthé Zoltán

2. A napi fogyasztási cikkeket kínáló kereskedelmi vállalatok esetében kell eleve megállapítani a piaci erőfölényt, ha felmerül a tisztességtelen piaci magatartás gyanúja vagy a versenykorlátozás tilalmának megsértése. Ezt az adott társaság piaci részesedésének mértéke alapján állapítja meg a jogszabály-módosítás. Ez valamennyi nagyobb hipermarket láncot érinti, de különösen a a Tescót,

3. A kormány 2016. január elsejétől bezáratná a világörökségi területen működő diszkontokat, nagyméretű szupermarketeket és hipermarketeket, illetve megtiltanák, hogy ezekre a helyszínekre működési engedélyt kapjanak a kereskedők. Ez a Tescot biztosan érinti, Budapesten a kisebb boltjaik közül van olyan, ami műemlék épületben vagy világörökségi területen található.

Így tárgyal a komány

Feltettük a kérdéseinket a CBA-nak, a Tesco-nak, az Auchannak, az Aldinak, hogy velük egyeztetett-e a kormány, hogyan reagálnak a tervezetre, mit képviselnek majd a tárgyalásokon. A CBA lapzártánkig nem válaszolt, a többiek nem kívántak nyilatkozni. A Tesco azt mondta, hogy egy tervezetről van szó, és megvárják a szakmai konzultációt, utána alakítják ki álláspontjukat. Úgy tudjuk, hogy a hipermarketekkel nem egyeztetett a kormány, és eddig még nem is kaptak meghívót az e héten esedékes tárgyalásokra.

Egy forrásunk azt mondta: a kormány ismét a szokásos módon tárgyal a piaci szereplőkkel, azaz előre senkivel nem egyezetnek, a kész tervezetben pedig vegyesen találhatók kedvezőtlen, de alakítható javaslatok és „teljes szakmai képtelenségek, ahonnan nincs hova hátrálni”. A tárgyalásokon aztán a kormány fokozatosan visszavesz a képtelenségekből, de ami várhatóan marad, abban sem lesz semmi köszönet a hipermarketek számára. Bár azt már megszokhatták, hogy a kormány most sem egyeztetett velük, a mostani javaslatcsomag “arcátlansága sokkoló, az minden eddigin túltesz”.

Új különadót kapnak

A kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezeten a felügyeleti díj bevezetése a legnagyobb, forintosítható, új teher a hipermarketek számára. Ez is a Tescót érintheti a legsúlyosabban. Mindezt úgy, hogy a kormány jól láthatóan a „nemzeti élelmiszerláncoknak” kedvez.

A tervezet szerint a felügyeleti díj így alakulna:
– 500 millió forintig egyáltalán nem kell díjat fizetni,
– 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékot,
– 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékot,
– 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékot.


Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Jelenleg a 300 milliárd éves forgalom felett a Tesco, Coop, CBA, Spar, Real van. A tervezet azonban – akárcsak annak idején a válságadónál – most is a franchise-rendszerben működő CBA és Coop láncoknak kedvez. Az ezekbe tartozó üzletek önállóan gazdálkodnak, így jelentős részük még a félmilliárdos forgalmat sem éri el, azaz teljesen megússza a díjfizetést – írta az Index.

A múlt héten a Magyar Nemzet és a hvg.hu is írtak arról a törvényjavaslat csomagról, amelyet a kormányzati apparátus dolgozott ki, de az még a kormány elé nem került. Ebben a fentieken túlmenően olyan „nyalánkságok” vannak, mint a vasárnapi nyitva tartás megtiltása, a külföldi hipermarketek által alkalmazott ingyenes buszjáratok betiltása. Ezek ismét a Tescót hozzák rosszabb helyzetbe, bár a jelentőségük kisebb, mint a felügyeleti díjnak, és a három csapásnak, viszont jobban szem előtt vannak,

A Tesco kivonulása még odébb van

A Tescót azért is érintheti legsúlyosabban a kormány terve, mert a brit anyavállalat nagyon súlyos helyzetbe került világszerte. A Morgan Stanley pénzügyi tanácsadó szerint, annyira rosszul teljesít a Tesco a hazai piacán, Angliában, hogy az volna a legjobb döntés, ha egyszerűen megválnának néhány külföldi érdekeltségtől, és az erőiket inkább a brit piaci pozíciói megtartására fordítanák. A tanácsadó szerint, ha a Tesco leépíti külföldi érdekeltségeit, akkor a thaiföldi és dél-koreai mellett a kelet-európai hálózatukat adják el.

Bár a Tesco Magyarországon jobban teljesít, mint Nagy-Britanniában, pusztán ennek alapján nem lenne okuk a kivonulásra. A kormány tervei azonban afelé mozdíthatják a londoni központot, hogy komolyan elgondolkodjanak a távozásról. Ebben az esetben valószínűleg egész Kelet-Európából kivonulnak. Ha a kivonulás mellett döntenek, onnantól legalább fél év a magyarországi üzleteik eladása / felszámolása.

Magyarországon 20 ezer embert foglakoztat a Tesco

A Tesco ötödik éve küzd csökkenő eladásokkal Európában, idén augusztusban három éven belül a harmadik nyereségfigyelmeztetést adták ki, amelynek nyomán 11 évi mélypontra süllyedt a Tesco-részvények árfolyama. A nevezetes könyvelési baki sem tett jót a cég imázsának, a cégnél legutóbb egy hónapja volt vezérigazgató váltás. Magyarországon a tavalyi évet közel 43 milliárd forint adózás utáni veszteséggel és jelentős létszámleépítéssel zárta a Tesco-Global Áruházak Zrt. Egy évvel korábban egymilliárdos nyereséget értek el. Az éles váltást nem a forgalom drasztikus visszaesése okozta, hanem egy több tízmilliárdos egyszeri tétel, azaz új boltok nyitása, illetve egyéb ráfordítások. A Tesco 2013-ban négy Tesco Expresszt és több hipermarketet is nyitott, munkavállalóik létszáma összesen 20 ezer körül van Magyarországon.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.