„Nekem az nem világos az internetadónál, hogy mi történik akkor, ha a magánszemélynek vagy cégnek több szolgáltatónál van internet-előfizetése (okostelefonra, mobilnetre, kábelszolgáltatásra, pénztárgépekre (!) stb.)? Ez alapján a 700 vagy az 5000 forint többszörösét kell fizetniük? Mert az mégis csak jelentős kiadás a családoknak, vállalkozásoknak.” – ezzel a kérdéssel fordult hozzánk olvasónk.
Próbáltunk utána járni, de becsülettel bevalljuk, nemigen sikerült. Nem rajtunk múlt.
Az NGM sem tud még mit mondani a részletkérdésekre
A törvényjavaslatból ugyanis nemigen lehet kiolvasni, hogy ezekre a kérdésekre mi a válasz, és a megkérdezett szakértők sem tudtak erre érdemben mit mondani. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál pedig hiába érdeklődtünk, türelmünket kérték, mondván hogy folyik az egyeztetés a távközlési törvény módosításáról. És a törvényhez november 13-áig lehet benyújtani módosításokat. Vagyis még alakulhat, mint púpos gyerek a prés alatt. Az NGM csak a zárószavazás után tud majd tájékoztatást adni a részletekről.
Kormánypárti (vagyis olyan módosító javaslat, amelyet feltehetően elfogadnak) egyelőre egy van, a Rogán Antal által benyújtott plafonterv: magánszemélyeknek havi 700 forint, nem magánszemélyeknek havi 5000 forint maximumadó, és az adó alanya, vagyis akinek fizetnie kell, maga a szolgáltató.
Tegnap már megírtuk, hogy magán-előfizetőknél sokan perkálhatják majd a maximumot, és hogy a plafonnal együtt is elutasítják a szolgáltatók a netadót. Most szakértőket kérdeztünk a plafonról, és arról, hogy mit jelenthet a nem magánelőfizetőknél, különösen a kkv-knál az új adó. Úgy tűnik, ők is a plafonon lehetnek.
Semmi garancia nincs arra, hogy ne hárítsák át
A Rogán Antal által jegyzett módosító javaslatba bekerült, hogy a szolgáltatónak kell fizetnie az adót, és több sajtónyilatkozat is elhangzott arról, hogy a magánszemélyeknek ez nem fog pluszterhet jelenteni. De már ismerjük, hogy volt ez a telefonadó bevezetésénél, amikor azt mondták, majd a verseny miatt nem lesz áthárítás. Aztán sorra jelentették be a szolgáltatók a díjemelést (ki hivatkozva a telefonadóra, ki meg nem). Igaz, nem egyformán, de volt áthárítás.
Ormós Zoltán IT jogász szerint ahogy a telefonadónál sem jelentett korlátot az áthárításra a törvény, úgy most az internetadónál sem. Vagyis semmi garancia nincs arra, hogy a szolgáltatók ne tolják ránk felhasználókra az új sarcot. De persze üzleti döntés lesz a részükről, hogy benyelik-e vagy sem. Belefér-e nekik az időleges veszteség, vagy nem. A kis cégek lesznek nagyobb bajban ennél a döntésnél, az fix. Nagyjából, ahogy a Portfolio.hu számolt, le is húzhatják a redőnyt, mert több lehet az adó, mint a bevételük. Márpedig a kis szolgáltatók vannak ma többségben, a 384-ből 284-en tartoznak az ezer darab alatti előfizetéssel rendelkezők kategóriájába.
És ahogy a telefonadónál nem védett meg a hűségidő, itt sem valószínű, hogy az akadály lenne. Szóval a továbbiakban abból indultunk ki, hogy az adót többé kevésbé mi magánszemélyek, és mi vállalkozók fogjuk fizetni.
Nem tudni, pontosan mi után kell adózni
A Versanus professzionális IT-szolgáltató ügyvezető igazgatója szerint ma még számos homályos pont van az internetadó tervezete körül. Taranov Kuzma szerint sem világos például, hogy mi alapján kell majd fizetni a gigabájtonkénti 150 forintot. Előfizetésenként, SIM-kártyánként, vagy eszközönként? (AZ NGM erre sem tudott választ adni.) Mert ez nagyon nem mindegy az egyéni előfizetőnek sem, de még inkább kérdés lehet a kkv-knál, ahol a néhány fős cégek többféle eszközön többféle lehetőséget is használhatnak. Főleg húzós lehet a kérdés, ha nem minimális az adatforgalmuk.
Igaz, a mobilinternetnél feltehetőleg nem tudják elérni a havi 5000 forintos plafont, mert ott jellemzően 1-2 gigabájtnyi havi adatforgalmat kínálnak a szolgáltatók 2-3 ezer forintért. De a vezetékes internetnél simán kimeríthetik a havi maximumadónak megfelelő 33,34 gigabájtnyi adatforgalmat, ha aktívan használják a netet.
A kkv-knak nagyobb teher lehet
Felvetésünkkel, hogy a kkv-kra arányaiban (mérethez, árbevételhez képest) nagyobb terhet rakhat az új adó, egyetértett. Hiszen tapasztalatai szerint egy nagy cég agy adott telephelyen ugyanúgy egy (maximum kettő) kábel-előfizetéssel oldja meg az internetes elérését, mint egy mikrovállalkozás. S így kicsinek és nagynak egyforma lehet az adóterhelése.
A mobilinternetnél már arányosabb lehet az eloszlás. Bár ott sem biztos. Nem valószínű ugyanis, hogy egy nagy cégnél minden dolgozónak van céges mobilinternete. A kis cégnél ez inkább jellemző lehet. És persze ahogy már az előbb írtuk, kérdés, hogy mi alapján kell majd fizetni az adót.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az online pénztárgépek adatforgalma kimeríti-e a vállalkozásoknál a havi plafont. Nem tartotta kizártnak ezt sem, mert ugyan kis súlyú adatforgalomról lehet szó, de nagy mennyiségről.
Nem gondolták át
A legmodernebb, de Magyarországon még gyerekcipőben járó felhőszolgáltatásokról is kérdeztük, mint szolgáltatót. Azt mondta, ezeknél aktív használat mellett szinte biztos, hogy elérik a plafont a vállalkozók.
Céloztunk rá, hogy az adó visszafoghatja a felhőszolgáltatások térnyerését, vagyis a biztonságos és olcsó adattárolást, és a virtuális munka terjedését. Taranov szerint a jogalkotók ilyen mélységben nem gondolták át a tervezetet. Neki az a benyomása, hogy az internetadót elsősorban az otthoni és a hagyományos irodai használatra szabták.
Kell-e hogy fájjon?
A BDO Magyarország korábbi véleménye szerint az internetadó általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég állásfoglalása szerint ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, érdemi módosítások szükségesek.
Kíváncsiak voltunk, a tervezett plafonról szóló módosítót ilyen érdemi dolognak tartják-e. A cég vezető adótanácsadó partnere szerint a plafon bevezetése mindenképpen pozitívum. De a kérdés maradt: kell-e hogy fájjon? – tette hozzá Gerendy Zoltán.
Lehet internetadó, de nem így
Az a legnagyobb baj, hogy egy igen átpolitizált kérdéssé vált az internetadó, és a szakmaiság háttérbe szorul – folytatta. Pedig szerinte önmagában nem lenne elvetendő ötlet, csak nem fűnyíróelven. Vagyis ahogy már korábban is kifejtette, a lakosságot teljesen mentesíteni kellene az adó alól, hiszen ők nem üzleti tevékenységre használják a netet. Hanem számukra a tudásbővítést, a gyors információszerzést és a kikacsolódást jelenti. És már amúgy is fizetik rá az áfát.
Egyetértett felvetésünkkel, hogy a kkv-kat is mentesíteni kellene az adó alól. Helyette elsősorban az olyan cégeket kellene bevonni az adóztatás alá, amelyek eddig kibújtak, pl. online szerencsejáték, erotikus oldalak, stb. És össze kellene hangolni a reklámadóval is az internetadót, továbbá figyelembe kellene venni az egyes szolgáltatások jellegét is. Valamint azt is biztosítani kellene, hogy az országnak ne jelentsen versenyhátrányt.
Úgy véli, ha lenne tér a szakmai egyeztetésre, akkor egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byteadó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető lenne az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett. Gerendy Zoltán szerint azonban ehhez elengedhetetlen, hogy az internetes „útdíjat” csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a „digitális országutat”, és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul.
