A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vár 2014-ben. Szerintük a gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 második negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető.
A legfőbb hajtóerő
Megállapítják, hogy termelési oldalon az összes meghatározó nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke bővült. A legfőbb hajtóerőt pedig az elmúlt negyedévben is az ipari termelés és a tercier szektor jelentette. Előbbit a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok exportteljesítménye, utóbbit az erősödő belső felhasználás vezérelte.
A felhasználói oldalon folytatódott a növekedési szerkezet átalakulása: a növekedés kizárólag a belső tételekhez köthető.
Az import az exportot jóval meghaladó ütemben növekedett, és bár a külkereskedelmi aktívum így is bővülni tudott, a nettó export összességében a II. negyedévben nem volt hatással az éves GDP-növekedési ütemre. A dinamikus gazdasági növekedés motorja a beruházás volt, melynek bővüléséhez a második negyedévben a versenyszféra járult hozzá leginkább.
Kiemelik, hogy a foglalkoztatás és a reálbérek éves bázisú emelkedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem tovább bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3,9százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Fotó: MTI / Varga György
Előre tekintve
Prognózisuk szerint a gazdasági növekedés 2014-ben dinamikus lesz, míg 2015-re a növekedési ráta csökkenésére számítanak elemzőik. Ez a technikai hatások mellett az egyedi gazdaságélénkítő folyamatok („NHP-hatás”, uniós források) lecsengésének következménye lehet szerintük.
Ennek ellenére az uniós szinten is kiemelkedő várható teljesítmény fontos jellemzője, hogy érdemben sem a külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti. A magas külkereskedelmi többlet szűkülését, a nettó export gazdaságot visszafogó hatását az élénkülő belső felhasználás és a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági környezet indokolja.
Az idei évben a növekedés legfőbb hajtóereje a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz, vagyis az elemzők egy belső forrásokra támaszkodó gazdaságszerkezetet vetítenek előre. Kiemelik, hogy a Növekedési Hitelprogram második szakasza iránt élénkült a kereslet, így az MNB 1000 milliárd forintra emelte a keretet, ami jelentős addicionális forrást biztosít a versenyszféra beruházásaihoz.
Ennek hatására a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét. Az elemzők 2014–2015-ben így 15 éve nem látott beruházásbővülést várnak.
A fogyasztás növekedését szerintük a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja. A tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak. Vagyis arra hogy csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a kormány szeptemberben várható újabb devizahiteles programjával. Ez egyrészről lökést adhat szerintük a fogyasztásnak, másrészről a bankok tőkehelyzetét ronthatja, ami visszafoghatja a hitelezést.
A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,3 százalékot, míg jövőre a 2,4 százalékot.
Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések hatása, az újabbak bevezetése, az inflációs várakozások mérséklődése 2014-ben nyomott inflációs környezetet eredményez, amihez hozzájárul a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása.
Emellett a teljes előrejelzési horizonton visszafogja az inflációt az orosz embargó miatt kialakuló túlkínálat árleszorító hatása. Az elemzők 2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A nyomott inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és a globálisan laza monetáris politika indokolják a historikusan alacsony jegybanki kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását.
Kiigazításra nem lesz szükség
Azt is kijelentik, hogy a gazdasági növekedés pályája érdemben nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét. Ugyanakkor az elemzők 2015-ben a GDP-arányos mutató csökkenését várják, összhangban a reálgazdasági aktívum szerepének zsugorodásával, melyet jövőre már nem tud ellensúlyozni az EU-transzferek beáramlása és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamat.
A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, és jövőre sem látható kiigazítási kényszer.
