Christian Schmidt szerint Oroszország saját magának árt az embargóval, és nem biztos, hogy “fél év múlva is az lesz az álláspontja, mint jelenleg”. A német mezőgazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Oroszország “mezőgazdasági önellátó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermék-ellátásban keletkezett hiányt.
Putyin gyorsan véget vethet(ne) az embargónak
Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt az agártermékek árának stabilitásában és az ellátásbiztonság megőrzésében, és gyorsan véget vethet a mezőgazdasági termékek sorára bevezetett importtilalmat kiváltó nyugati szankcióknak. “Ehhez csupán konstruktívan kell viszonyulnia az ukrán válsághoz a megoldást akadályozó jelenlegi destruktív politika helyett” – mondta Christian Schmidt.
A német miniszter szerint az EU agrárpiacára “csekély hatást” fejtenek ki az orosz exportot korlátozó moszkvai intézkedések, az érintett uniós gazdálkodók kártalanítására vonatkozó követelések pedig “koraiak”. Az uniós agrárminiszterek tanácsa szeptember elején tárgyal az orosz embargóról, és az Európai Bizottság addig elkészíti az adatokon alapuló helyzetképet.
Ugyanakkor a miniszter még a brüsszeli tanácskozás előtt találkozik a francia és a lengyel szaktárca vezetőjével, a bonni megbeszélésen “a közös stratégiát” egyeztetik majd.
Ennyi az Oroszországba irányuló német export
Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve, de így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német export pedig meghaladta az 1000 milliárd eurót.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök augusztus 7-én jelentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából, válaszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira.
Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az augusztus 7-én elrendelt embargó hatására kialakult űrt ázsiai, afrikai és latin-amerikai termelők tölthetik be.
Az oroszok engedélyezték a kínai sertéshús beszállítását
Közben Moszkvában bejelentették, hogy engedélyezik a kínai sertéshús importját, hogy az kiváltsa az afrikai sertéspestis járvány miatt még az év elején betiltott európai behozatalt.
Az orosz állatorvosi és növény-egészségügyi szolgálat (VPSS) közölte, hogy várhatóan hétfőn ismerteti azoknak a kínai cégeknek a listáját, amelyek engedélyt kapnak sertéshús exportjára Oroszországba.
Az orosz sertéshúspiac erősen importfüggő. Az európai behozatalra január végén elrendelt tilalom előtt az oroszországi sertéshús-fogyasztás felét dániai, spanyolországi és németországi import fedezte. Ennek kiváltására Oroszország azóta megnövelte importját például Brazíliából.
Tavaly az EU-ból Oroszországba irányuló sertésexport értéke elérte az 1,4 milliárd eurót.
Ugyancsak az orosz állatorvosi és növény-egészségügyi szolgálat közlése szerint, 12-re növelték azoknak a chilei cégeknek a listáját, amelyek halat és haltermékeket szállíthatnak Oroszországba.
