A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. II. negyedévében 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,7 százalékos volt a GDP éves összevetésű bővülése, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a gazdasági növekedés.
A KSH megjegyzi, a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
Meglepte az elemzőket
Az adat jelentősen meghaladja az elemzők várakozását, akik az első negyedévi 3,5 százalékoshoz hasonló növekedésre számítottak a második negyedévben is.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 8 évvel ezelőtt, 2006 első negyedévében volt ennél nagyobb az éves GDP-növekedés. Az idei második negyedév egyébként sorozatban már az ötödik, amikor éves szinten növekedést mutatott a statisztika.
Pozsonyi hozzátette, hogy a napokban megjelent ipari és építőipari adatok alátámasztották a második negyedéves növekedést, és az előrejelzések szerint a mezőgazdaság teljesítménye is kedvezően alakul, annak ellenére, hogy a gabonatermés rosszabb lehet a vártnál.
Kifejtette, hogy az ipari ágazatok szinte mindegyike növekedést mutat. Az építőipart elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások húzzák, de már a feldolgozóiparban is érzékelhető a beruházások beindulása. A szolgáltató ágazatban – a pénzügyi szektor kivételével – szintén növekedés látszik.
Az elemzők szerint is 3 százalék felett lesz a növekedés
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: a várakozásokat felülmúlta a növekedés. Az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami “elég régen történt Magyarországon”.
Ugyanakkor sok szektorra, köztük a szolgáltatásokra nincs rátekintésük az elemzőknek, ezért volt az óvatosság az előrejelzésekben – mondta. A vezető elemző szerint az ipar és az építőipar mellett a GDP többi összetevőjének teljesítménye is erős lehetett.
Nem lesz dinamikusabb a növekedés
Megjegyezte, hogy az év hátralévő felében nem nő tovább a dinamika. Ennek azonban nem a gazdaság lassulása az oka, hanem a bázisadatok erősödése. Kitért arra is, hogy az erős adatot számos egyedi tényező befolyásolta, köztük az uniós források gyors ütemű felhasználása, a gyenge bázisadatok, vagy a feldolgozóiparban létrehozott új kapacitások miatti növekedés. Kérdés, hogy ezek közül a jövő évben melyik marad fenn.
Véleménye szerint olyan mértékű új kapacitásbővülésre nem lehet számítani, mint ami az idei évben volt, ezért ennek a hatása kisebb lesz, ahogy az uniós pénzek felhasználási üteme is csökkenhet technikai okok miatt. A bázis adatok pedig erősebbek lesznek, ezért várhatóan 2015-ben a GDP “nem tud felkapaszkodni” a 3 százalék közelébe – fűzte hozzá.
A Raiffeisen vezető elemzője így 2-2,5 százalékos növekedést vár jövőre. A jövő évi előrejelzés lefelé mutató kockázatai között említette a nyugat-európai gazdaságok magyar termékek iránti keresletének alakulását, az orosz-ukrán konfliktust. A pozitív hatások közül kiemelte a devizaadósok havi törlesztési terheinek várhatóan jelentős mértékű csökkenését, és a belső kereslet, a lakossági fogyasztás erősödését.
A második félévben lassulás várható, de így is 3 százalék fölött lesz a növekedés
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy az adat jelentősen felülmúlja a bank 3,3 százalékos és a piac 3,5 százalékos növekedési prognózisait. Az Erste Bank elemzői is úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés lehet az idei év egészében. Az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta, ami Gabler Gergely szerint nem meglepő. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt. Az építőipart pedig a többnyire EU forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése.
A vezető elemző szerint az év hátralevő részében már lassulás várható, miután a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére lehet a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés az év egészében – vélekedett.
A román hatóságok az idén 2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak, szintén 2,2 százalékos államháztartási hiánycél mellett. A bukaresti kormány azonban nem zárta ki, hogy ennél jobb eredmény születhet.
Németországban lassult a GDP-növekedés
A többi európai országból is jönnek ma a negyedéves GDP-adatok. Szerdán a Saxo Bank szakértője ezzel kapcsolatban előzetesen arra utalt, hogy akár recesszióba fordulhat Európa.
Elsőként legnagyobb piacunkról, Németországról kaptunk hírt, ahol veszített lendületéből a gazdasági növekedés a második negyedévben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint.
A második negyedévben ár-, szezonális és naptári hatástól megtisztítva az előzetes adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a német GDP az első negyedévihez képest. Elemzők 0,1 százalékos csökkenést vártak negyedéves összevetésben.
Az első negyedévi GDP-növekedést a 2013 negyedik negyedévihez képest 0,8 százalékról 0,7 százalékra csökkentette a Destatis. A tavalyi negyedik negyedévben 0,4 százalékos volt a GDP-növekedés negyedéves mértéke.
A második negyedévben évi 0,8 százalékkal nőtt a német GDP az első negyedévi 2,5 százalékkal szemben. Elemzők 1,5 százalékos növekedést vártak.
Romániában is csökkent az első negyedévhez képest a GDP
Akárcsak Németországban, Romániában is csökkent, méghozzá 1 százalékkal az első negyedévhez képest a második negyedévben a GDP az első becslés szerint.
Éves összevetésben viszont (vagyis a tavalyi második negyedévhez képest) a kiigazítatlan érték szerint 1,2 százalékkal, munkanaphatással korrigálva 1,4 százalékkal nőtt a GDP.
Az első fél évben a román GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest.
Lassult a GDP-növekedés az euróövezetben
Az euróövezetben nem változott a bruttó hazai termék a második negyedévben az elsőhöz képest, az Európai Unióban viszont kissé emelkedett, az éves növekedési ütem pedig mindkét országcsoportban lassult – közölte csütörtökön az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A második negyedévben szezonális kiigazítással nem változott a 18 tagú euróövezet bruttó hazai terméke az első negyedévhez képest, a 28 tagú Európai Unióban pedig 0,2 százalékkal emelkedett. Az első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékos, az EU-ban pedig 0,3 százalékos volt a GDP-növekedés a megelőző negyedévhez képest.
Az éves GDP-növekedés a második negyedévben az euróövezetben 0,7 százalékos, az EU-ban pedig 1,2 százalékos volt, kisebb az első negyedévi 0,9, illetve 1,4 százaléknál.
Az Eurostat adatai szerint a magyar GDP a második negyedévben az előzőhöz képest 0,8 százalékkal, évesítve pedig 3,7 százalékkal nőtt.
Ötéves mélyponton az euróövezeti infláció
Az Eurostat azt is közölte csütörtökön, hogy tovább csökkent, ötéves mélypontra esett júliusban az euróövezeti és az uniós fogyasztói árindex.
Júliusban 0,4 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves emelkedésének mértéke az euróövezetben a júniusi 0,5 százalékról. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban az euróövezetben. Egy évvel korábban, 2013 júliusában 1,6 százalékos volt az éves infláció. Az idei júliusi fogyasztói árindex 2009 októbere óta a legalacsonyabb.
Az Európai Unióban 0,6 százalékra csökkent júliusban a fogyasztói árak éves emelkedésének a mértéke a júniusi 0,7 százalékról. A júliusi fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek a júniusihoz képest. 2013 júliusában 1,7 százalék volt a fogyasztói árindex az Európai Unióban.
Az idén júliusban a fogyasztói árak Bulgáriában (1,1 százalék), Görögországban (0,8 százalék), Portugáliában (0,7 százalék), Spanyolországban (0,4 százalék) és Szlovákiában (0,2 százalék) csökkentek a legnagyobb mértékben éves összevetésben. A legnagyobb növekedést Nagy-Britanniában (1,9 százalék), Ausztriában (1,7 százalék), Romániában (1,5 százalék) és Luxembourgban (1,2 százalék) regisztrálták júliusban.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 0,5 százalék volt a fogyasztói árak éves, és 0,2 százalék a havi emelkedésének a mértéke.
