Lezárult a Takarékbank adásvétele, a Magyar Posta Zrt. augusztus 6-án átruházta a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-re – közölte szerdán a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. törzsrészvényeinek értékesítésére létrehozott Közös Értékesítési Bizottság (KÉB) az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint ezzel végleg lezárult a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjának értékesítése, a szövetkezeti hitelintézetek mintegy 75 százalékos tulajdonában álló társaság az értékpapírok vételárát már korábban megfizette.
Az OTSZ úgy tűnik kudarcot vallott
Az adásvétel lezárását az tette lehetővé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla július 8-án visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket – írta közleményében a KÉB.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. 2014. március 10-én kötött adásvételi szerződést a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-vel a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjára. A tranzakció zárása már korábban megtörtént, a szövetkezeti hitelintézetek mintegy 75 százalékos tulajdonában álló társaság június 2-án az értékpapírok 9 milliárd forintot meghaladó vételárát megfizette.
Az értékpapírok átruházását a Magyar Posta Zrt. azonban nem teljesíthette, mert a Fővárosi Törvényszék – az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) által az állam és további öt alperes ellen indított polgári peres eljárásban – április 18-i végzésében ideiglenesen megtiltotta, hogy a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket bármely személyre átruházza. A döntést az alperes megfellebbezte, a másodfokú bíróság a végzést megváltoztatta, elutasította a felperes OTSZ ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.
Fellebbezésnek nincs helye
Az április 18-ai tárgyaláson bejelentették, hogy a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, és annak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek.
A Fővárosi Ítélőtábla július 8-án hozott döntésében megállapította, hogy nem álltak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei, az elsőfokú bíróság végzése alaptalan volt. Az ítélőtábla indoklása szerint a “bíróságoknak nincs arra jogszabályi felhatalmazásuk, hogy egy hatályban lévő törvény által biztosított jog gyakorlásától a jogosultat eltiltsák”. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a KÉB közleményében.
Végleg lezárult az adásvétel
A Magyar Posta Zrt. a szerződéses kötelezettségének eleget téve, augusztus 6-én átruházta a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-re, így az adásvétel végleg lezártnak tekinthető. Az állam ezzel, a törvényben foglalt kötelezettségeinek megfelelően, a Takarékbankban szerzett átmeneti többségét biztosító részvénycsomagját egy szövetkezeti hitelintézeti többségű társaság részére értékesítette – tudatták.
A tájékoztatás szerint a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben részt vevő takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők garanciát jelentenek arra, hogy a szektor megújítása a takarékszövetkezetek valós érdekei mentén és működési sajátosságainak figyelembevételével történjen. A társaság tulajdonszerzése elősegíti az integrációs folyamat felgyorsítását, hozzájárulva ezzel a magyar vidék pénzügyi ellátása biztonságának növeléséhez, a gazdaság fejlődéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez – írja közleményében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. törzsrészvényeinek értékesítésére létrehozott KÉB.
Az OTSZ érvénytelennek tekintette a pályázatot
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tulajdonosként szeretett volna tagjaival pályázni a részvények megszerzéséért, azonban ez lehetetlenné vált. Szerintük ugyanis a pályázatban megfogalmazott feltételekkel kizárták őket a vásárlásból. Holott eredetileg arról volt szó, hogy előnyben részesítik majd a szövetkezeteket.
Az OTSZ igazságtalannak érezte a kirekesztést, és ezért a pályázatot érvénytelennek is tekintette. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban visszautasította az OTSZ vádjait. Szerintük szó sem volt a pályázat tudatos befolyásolásáról.
Az OTSZ februárban azt mondta, hogy ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, az unióhoz fordulnak. Várjuk visszajelzésüket arra vonatkozóan, megtették-e ezt, és ha igen, mire számítanak. Azt a választ kaptuk a cikk megjelenése után, hogy az OTSZ ebben a témában egyenlőre nem kíván nyilatkozni.
