Gazdaság

Nyaralás helyett a tévé előtt gubbaszt a magyar nyugdíjas

Az otthonlétre rendezkednek be a magyar nyugdíjasok, mert nincs pénzük szórakozásra, kikapcsolódásra.

Nyaralásra ötödannyit sem fordítanak a magyar nyugdíjasok, mint egy átlagos európai társuk – állítja a CIG Pannónia Életbiztosító legfrissebb elemzése. A hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzés megállapította: főként otthoni elfoglaltsággal töltik ki megnövekedett szabadidejüket a magyar nyugdíjasok. Naponta átlagosan majdnem kétszer annyi időt (144 percet) töltenek a TV előtt, és másfélszer annyit (45 percet) olvasnak, mint a foglalkoztatottak.

Nem is nagyon futja nyaralásra

Sok nyugdíjas meg sem engedheti magának a szórakozást és a kikapcsolódást. Az átlagnyugdíj 112 781 volt 2013 januárjában – derül ki a KSH adataiból. Az átlagnyugdíj egyébként a nettó kereset 77 százalékát érte el. Ráadásul a nők átlagosan 15 százalékkal kevesebb ellátásra számíthattak, mint férfi társaik. Ami nem csoda, mivel tudjuk, hogy a hölgyek sajnos aktív korukban is kevesebbet vihetnek haza ugyanazért a munkáért, mint az urak.

A lakásra és gyógyszerre költenek

Ez a fogyasztásuk szerkezetében is megmutatkozik: a több otthonlét az egyik magyarázata, hogy többet költenek a lakásfenntartásra és az otthon elfogyasztott élelmiszerekre, mint a dolgozók (utóbbira közel havi 20 ezer forintot költenek). Az időskor emellett kényszerűen a gyógyszer és egyéb egészségügyi kiadások növekedésével is jár (átlagosan több mint 7200 forint havonta). A több szabadidő ellenére kevesebb pénzt fordítanak kultúrára, szórakozásra (havi 5000 forintnál kisebb összeget), és kevesebb jut éttermi fogyasztásra, nyaralásra is (havonta átlag 1400 forint).

A 65 év feletti magyar lakosság feleannyi időt tölt üdüléssel, mint az európai átlag, és kevesebb, mint ötöd akkora összeget fordít erre a célra. Más területeken is rosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete: az uniós átlaghoz képest csaknem háromszoros (38 százalékos) azoknak a 65 év feletti egyedülállóknak az aránya, akik nem engedhetnek meg magunknak húsételt legalább minden második nap, és közel kétszeres azoké (76 százalék), akik nem tudnának finanszírozni egy váratlan kiadást.

Lassú szemléletváltás

„Az első adatok azt bizonyítják, hogy helyesen döntött a kormány és a parlament, amikor januárban bevezették a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét. Úgy tűnik, kezd változni a magyarok szemlélete, és egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveikre. A többség tudja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megfelelő életszínvonal fenntartásához, ezért már aktív korukban elkezdenek takarékoskodni. Ezt a lassú szemléletváltozást jelzi az is, hogy a CIG Pannónia Életbiztosító az év első hónapjaiban több mint 300 millió forintos állományt szerzett nyugdíjbiztosításból” – mondja Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.

Aknák a nyugdíjrendszerben

A CIG Pannónia nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei átlagosan 18,5 évet szánnak a felkészülésre, és ez idő alatt átlag 6 millió forintos megtakarítást vállalnak. Már ebből az összegből – a szolgáltatás választott időtartamától és az aktuális feltételektől függően – havonta körülbelül 30-50 ezer forinttal egészíthetik ki havi nyugdíjukat.

Az elemzés azt is vizsgálta, milyen szempontokat vesznek figyelembe az emberek akkor, amikor nyugdíjbiztosítási terméket vesznek. „Akik a nyugdíjas évekre terveznek, az adókedvezmény mellett sok más szempontot is mérlegelnek. Tapasztalataink szerint legfontosabb ezek közül a rugalmasság. A fiatalabb korosztályok könnyen hozzá szeretnének férni a megtakarításaik egy részéhez a rövid távú céljaik megvalósítsa érdekében. A nyugdíjhoz közelebb álló, 45-55 évesek számára pedig lényeges, hogy arra is legyen megoldás, ha nyugdíj előtt megváltozik az élethelyzetük, esetleg megbetegszenek” – magyarázza Kádár Gabriella. Mindemellett az átlátható költségszerkezet, a biztonságos gyarapodás és a hosszútávú elkötelezettség elismerése is fontos az ügyfeleknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik