Karriertervezés, álláskeresési szempontok, munka és család egyensúlyának biztosítása, munkahelyi diszkrimináció – ezeket a szempontokat vizsgálta az a kutatás, amelyet a Jobline.hu végzett április végén mintegy 800 nő megkérdezésével.
A kutatás alapvető célja annak felmérése volt, hogy a megkérdezettek megítélése szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását. Az első alkalommal június 14-ére meghirdetett Női Karriernap szervezőjeként a portál különösen fontosnak tartja a nők jelenlegi helyzetének és saját magukról vallott képének megismerését.
A kutatás 4 témakörben járta körül a női szakmai pályafutást. Az állásportál elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy akár közkeletű mítoszokkal is leszámolva szembesítse a nőket a valós helyzettel, és a közvélemény számára nyilvánvalóvá tegye a nőket különösen foglalkoztató kérdéseket.
Diszkrimináció
A legélesebb helyzet talán ezen a téren mutatkozott. A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, igaz további 10 százaléknyian kifejezetten előnyként élték meg női mivoltukat. Érdekes, hogy a nők 55 százaléka szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a “nőiséget” inkább hátrányként élték meg.
A szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerésénél 58, leépítéseknél, átszervezésénél pedig 57 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy nőként soha nem kerültek hátrányba. Viszont 35 százaléknyian diszkriminatívnak tartották a javadalmazást, 31 százaléknyian a munkahelyi előrejutást, 22 százaléknyian pedig szakmai tudásuk elismerésének ügyét.
Hogy ez utóbbi nem puszta megérzés, elég arra utalni, hogy országos reprezentatív felmérések szerint a mai napig is lényeges eltérés van a hasonló életkorú és végzettségű férfiak és nők jövedelme között – emlékeztetett a karriernap védnöke, a HVG Kiadói Zrt. marketingigazgatója, Tóbiás Andrea
Karriertervezés
Ennél a témánál s női “tudatosság” kérdésében megoszlottak a válaszadók. Szinte egyenlő arányban voltak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók (47, illetve 50 százalék).
A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrierszakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak. Több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget hagyni a gyerekek között. Kisgyermekük nevelése idején pedig az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak.
Velük szemben elsősorban a váratlan élethelyzetekre, az egzisztenciális bizonytalanságra és a gyessel, gyeddel, illetve a cégek hozzáállásával kapcsolatos korábbi keserű tapasztalatokra utalnak azok, akik karrierjük tudatos tervezését nem vállalják.
Munka és család
A válaszok szerint a nők 31 és 40 éves koruk között szeretnék szakmai pályafutásuk csúcsát elérni, ami alatt elsősorban a bizonyos jövedelmi szintet, a biztos, hosszú távú állást, egy adott munkakör betöltését vagy épp egy vezetői beosztás elnyerését értik – mondta Tóbiás Andrea. Mivel erre az életszakaszra esik a gyermekvállalás és a kisgyermek nevelésének időszaka is, nem csoda, hogy a fiatal nők, édesanyák minden nap számos egyedi kihívással szembesülnek.
Ez magyarázza azt is, hogy a kisgyerekesek – és ezen belül elsősorban a gyermeküket egyedül nevelők – körében kiugróan magas a családbarát munkahelyet preferáló nők aránya.
Álláskeresés
A megkérdezettek körében a munkakeresés legfontosabb szempontja a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása. Az összesen hét lehetséges szempont között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés viszont csak az ötödik helyre került. Ez is jelzi, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek – a kisgyerekes anyákat kivéve – lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait.
A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt. A kis cégeknél inkább a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, a nagyoknál pedig a rendszer által biztosított szervezeti garanciákra és lehetőségekre építenének. A megkérdezettek 35 százaléka egyébként hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását.
A saját vállalkozás viszont inkább álomnak tűnik. Mert bár a válaszadók 35 százaléka ezt a formát tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, addig ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, további kilencen pedig korábban próbáltak meg saját lábukra állni.
