„Az akácfa a magyar tájtól, a Kárpát-medencétől idegen, rendkívül kártékony és agresszív növény, amelynek elterjedése kipusztulással fenyegeti őshonos erdeinket” – így nyilatkozott az akácról Kövér László még egy 2002-es, Magyar Demokratában megjelent interjúban, melyet az Index talált.
Mondta ezt a fideszes elnök annak kapcsán, hogy Medgyessy Péter, egykori szocialista miniszterelnök akkoriban hirdette meg az úgynevezett Akácfa-mozgalmat. „Találóbb jelképre a szocialisták nem is bukkanhattak volna: az akác is egy súlyos történelmi tévedés Magyarországon” – tette hozzá Kövér, aki szerint az akác nemcsak a bükk- és tölgyerdők, meg az aljnövényzet eltűnését segíti elő, hanem felgyorsítja a Magyarországra jellemző állatvilág kipusztulását is.
Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő május elején jelezte: meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az erdészetekben és a faiparban dolgozóknak, valamint a méhészeknek is munkát adó magyar akác visszaszorítását vagy kiirtását. Megjegyezte, hogy a magyarországi fatömeg mintegy 30 százaléka akác, az országban termelt összes méznek pedig nagyságrendileg a fele akácméz, így ez a fafajta körülbelül százezer embernek nyújt megélhetést.
Orbán Viktor egy héttel ezelőtt egyeztetett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökével – többek között – a magyar akác ügyéről. “A miniszterelnök kegyelmet kért a magyar akácoknak, és José Manuel Barroso ezt meg is adta” – summázta Szijjártó Péter a tárgyalás eredményét.
„Nem osztjuk azt a véleményt, ami a balliberális oldalon megfogalmazódik, hogy Észak-Amerikából behurcolt özönnövény lenne az akác” − ezt pedig Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter mondta, aki márciusban írt levelet az uniós környezetvédelmi biztosnak azért, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.
