A PwC Magyarország legfrissebb, Merre tart az elektromos autók piaca? című tanulmánya szerint 2023-ra az elektromos járművek futásteljesítménye éves szinten eléri a hagyományos hajtásúak jelenlegi futásteljesítményét.
A realista forgatókönyv szerint 52 ezer, többségében hibrid, kisebb részben tisztán hálózatról tölthető gépjármű lehet ekkor Magyarországon. Megfelelő szabályozási rendszerrel, infrastruktúrával és támogatásokkal pedig – melyeket például a közelmúltban első olvasatban elfogadott EU-s irányelv is ösztönöz – a járművek száma ennek akár két és félszeresére is ugorhat.
A tanulmány kiemeli: az elektromos közlekedés elterjedése csökkenti a légszennyezést és a városi zajt, és hosszú távon segíthet az áramfogyasztás ingadozásának kiegyenlítésében.
És hogy milyen élmény lesz majd beleülni? Íme, Nézze meg:
Az elektromos közlekedés nemzetközi helyzete, fejlődési irányai
Az elektromos közlekedés terjedése aktuális trend, amely az egész világon egyaránt megfigyelhető. Várható, hogy az elektromos gépjárművek a közeljövőben egyre nagyobb számban jelenhetnek meg az utakon. A robbanásszerű elterjedés legfőbb gátja azonban, hogy az akkumulátorfejlesztésben továbbra sem történt olyan érdemi áttörés, amely az elektromos hálózatra csatlakoztatható gépjárművek technikai korlátait jelentősen csökkentette volna.
„Az autógyártó cégek részben kivárnak, részben más alternatív hajtású technológiák fejlesztését is elkezdték. Előrejelzéseink alapján elmondható, hogy az elektromos hálózatra csatlakoztatható gépjárművek számában világszerte 2020 környékén lehet jelentősebb ugrás” – állítja a cég energetikai és e-mobility tanácsadó csoportjának menedzsere, Gyenes Péter.
Akik az élen járnak
Az elektromos közlekedésben jelenleg az Amerikai Egyesült Államok jár az élen, ahol jelentős támogatási rendszereket alakítottak ki mind az autógyártók, mind a járművásárlók számára. Hosszabb távon azonban várhatóan Kína veszi át a vezető szerepet az elektromobilitásban – az elektromos autóbuszgyártásban már jelenleg is erősek, és bár az elektromos személygépkocsik területén messze vannak a kitűzött céloktól, a kormány itt is igen jelentős forrásokat mozgat meg a fejlesztés és gyártás, illetve a vásárlás ösztönzésére.
Az Európai Unió elsősorban környezetszennyezés-csökkentési és innovációs célból ösztönzi az alternatív hajtású járművek elterjedését. A tagállamok egyedi ösztönzési rendszerei mellett központi programok révén jelentős összegek állnak rendelkezésre a témához kapcsolódó kutatásokra, mintaprojektekre, és az EU egy új irányelv elfogadásával is ösztönzi az alternatív üzemanyagok töltőinfrastruktúrájának kiépítését.
Hány elektromos hálózatról tölthető gépjármű futhat Magyarországon 2023-ig?
A PwC szakértői az autógyártók termelési előrejelzéseit alapul véve két forgatókönyvet készítettek a hazai elektromos hálózatról tölthető gépjárművek számának előrejelzésére: a realista forgatókönyv szerint 2023-ra több mint 52 ezer lehet a számuk, ami a teljes gépjárműállomány 1,35%-át jelentené. Az optimista forgatókönyv szerint viszont a járművek 3,5%-a, azaz több mint 139 000 autó, kisteherautó, busz és motorkerékpár is tölthető lesz az elektromos hálózatról 2023-ban.
„Ehhez azonban mindenképpen szükséges lenne, hogy egy megfelelő ösztönzési rendszer jöjjön létre mind az elektromos gépjárművek vásárlására, mind az elektromos töltőállomások telepítésével kapcsolatban. A kormány által bejelentett Jedlik-program biztató e tekintetben, de pontos részletei még nem ismertek” – hangsúlyozza Gyenes Péter.
„A realista forgatókönyv szerint a hálózatról tölthető járművek 88%-a úgynevezett plug-in hibrid személyautó lesz, és 12%-ot tesznek ki a tisztán elektromos járművek. Az elektromos hálózatra csatlakoztatható gépjárművek által éves szinten megtett kilométerek száma 2023-ra eléri a hagyományos hajtásúak jelenlegi futott teljesítményét. Mindez a következő 10 év technikai fejlődésének, illetve a fokozatosan kiépülő töltőhálózatnak lesz köszönhető” – valószínűsíti a cég energetikai és e-mobility szakértője, Bársony Péter.
A növekvő elektromos járműszám csak igen kis mértékben növeli az országos energiaigényt, de „simítani” lehet vele az egyenetlen fogyasztást, így az erőműpark és a hálózat is jobban kihasználható. Megfelelő tarifákkal elérhető, hogy a töltés éjszaka, alacsony fogyasztású időszakokban történjen és csúcsidőszakban akár úgynevezett V2G (vehicle-to-grid) visszatáplálásra is sor kerüljön. Ezen megoldás segítségével az autó akkumulátorából áram tölthető vissza az elektromos hálózatba. A technológia várhatóan a 2020-as évekre már a kereskedelmi forgalomban is elterjedőben lesz.
Az elektromos közlekedés környezeti és a gazdasági hatásai
Az elektromos gépjárművek károsanyag- kibocsátása a felhasználás helyén sokkal kedvezőbb (tisztán elektromos gépjárműveknél nulla), mint a belső égésű motorral szerelteké, használatukkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, a szálló por koncentrációja, az egyéb légszennyezés, illetve a zajterhelés.
„Talán az egyik legfontosabb pozitív környezeti hatás, hogy az elektromos gépjárművek megjelenésével csökken a CO2-kibocsátás, amely egyben azt is jelenti, hogy nagyobb mennyiségű CO2-kvótát tud értékesíteni az ország. A realista forgatókönyv esetén az elektromos gépjárművekkel a következő tíz évben legalább 170 ezer tonna CO2-kibocsátás csökkentés érhető el. Amennyiben ez a felszabaduló CO2-mennyiség értékesítésre kerül, akkor 2023-ig közel 7 millió euró bevétel származhat belőle” – teszi hozzá Bársony Péter.
Az elektromos gépjárművek elterjedését szolgáló pénzügyi ösztönzők számításához az EU egyes országaiban már érvényes ösztönzőket érdemes alapul venni: a személygépjárművek és a kistehergépjárművek esetében 5000, a motorkerékpárok esetében pedig 300 eurónyi átlagos pénzügyi támogatással lehet számolni.
„Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a kiépülő infrastruktúra magával húzza majd az elektromos gépjárművek számát. Várhatóan előbb a nyilvános töltők épülnek ki: a nagy forgalmú bevásárlóközpontok és más csomópontok környékén a kereskedelmi töltők, míg az autópályák mentén a gyorstöltő állomások. Az otthoni töltők felfutása nagyban múlik azon, hogy a kormányzatnak milyen ösztönzési rendszert sikerül kiépítenie. A realista forgatókönyv szerint 2013-as árakon számolva a következő 10 évben a töltőállomások kiépítése összesen közel 120 millió eurónyi beruházást igényelhet” – tette hozzá a cég üzleti tanácsadási szolgáltatások vezető partnere, Osztovits Ádám.
Ösztönzők és fékek
Az Európai Parlament által elfogadott irányelv célja is az alternatív üzemanyagok töltőinfrastruktúrájának kiépítését ösztönözni. Minden tagállamnak a hatályba lépést követő két éven belül ki kell dolgoznia erre vonatkozó programját, melyhez az EU világos célokat is meghatároz, például a városias területek elektromos töltőinfrastruktúrával való lefedését 2020-ig.
A gazdasági hatások között figyelembe kell venni az államháztartás azon veszteségeit is, amelyek a csökkenő üzemanyag-felhasználásból, ezáltal pedig a benzinre és gázolajra kivetett adókból és illetékekből befolyó összeg csökkenéséből származnak. Számos nehezebben számszerűsíthető, de jelentős előny is származhat ugyanakkor az elektromos közlekedés fejlesztéséből a környezeti – és így egészségügyi – pozitívumokon túl: új kutatási és fejlesztési források megszerzése, infrastruktúra-fejlesztési források szerzése, hazai gépjárműgyártói kapacitás és gépjárműgyártói beszállítói kör bővülése, kapcsolódó technológiák által előállított termékek körének bővülése, új munkahelyek teremtése, nemzetközi kapcsolatok erősítése és kiépítése.
