Újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács keddi ülésén. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt. A mostani döntés előtt az MTI által megkérdezett londoni elemzők úgy vélték, a monetáris tanács kedden végrehajt egy 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést és várhatóan utalást tesz arra, hogy ezzel befejeződött az enyhítési ciklus.
A forint jól bírta
A kamatdöntés kevéssé befolyásolta az árfolyamokat, a dollár erősödése azonban gyengítette a forintot kedden kora délután. Az euró árfolyama a bejelentés előtti 308,80 forintról hirtelen 309 fölé emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett, és öt percen belül már 308,75 forinton állt a jegyzés.
A forint átmeneti gyengülése az euró gyengülésével, illetve a dollár erősödésével hozható összefüggésbe: az euró árfolyama 14.00 órakor 1,3860 dollárról 1,3830 dollárra esett.
Az euró hétfőn 310 forintos jegyzésen kezdte a hetet. A forint kedden reggel óta folyamatosan erősödött: kora reggel az eurót még 309,38 forinton jegyezték.
A dollár jegyzése kedd reggel 223,33, a svájci franké 253,88, a japán jené 2,1791 forinton állt a bankközi devizakereskedelemben. A jegybanki kamatdöntés bejelentése előtt a három deviza árfolyama sorrendben 222,68, 253,19 és 2,1697 forint volt.
Miközben a svájci frank árfolyama egy kis kilengés után visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre, 253,15 forintra, a dolláré 222,88 forintról 223,30 forintra, a japán jené pedig 2,1700 forintról 2,1740-re szökött fel.
Kedden a cseh korona kivételével a régiós devizák is erősödtek az euróval szemben: a lengyel zloty kora reggeli árfolyamához képest 0,13, a román lej 0,11, a török líra 0,20, a horvát kuna 0,05, a szerb dinár 0,18 százalékkal. A cseh korona 0,02 százalékkal gyengült.
Hol lehet a kamatpálya alja?
A legutolsó kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében látottak alapján a tanács a külpiaci hangulattól tette függővé a további lazítást. Mivel a hazai kockázati megítélés alakulásában jelentős romlás nem következett be, így akár az is elképzelhető, hogy újabb célszintet állapít meg a tanács, mint tette azt korábban 3,0-3,5%-os sáv továbbgondolásánál (2,5%-3,0%) véli az Equilor.
Az inflációs mutató alacsony volta, illetve a forintpiac alakulása ezt akár lehetővé is tenné, de a további kamatvágások melletti elkötelezettség meglebegtetése komoly kilengéseket okozna a forint piacán – tették hozzá.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az NHP hitelprogram kamatplafonja 2,5 százalékon helyezkedik el, valamint az EKB háza tájáról érkező kommentárok immáron egyre kevésbé számolnak a nem konvencionális eszközök bevetésével. Ráadásul a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére – hívták fel a figyelmet.
Itt a vége?
Valószínűleg véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési ciklusa – vélekedtek a kamatdöntés bejelentése után londoni pénzügyi elemzők.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint “jó esély” van arra, hogy ez volt az utolsó kamatcsökkentés ebben a ciklusban. Jackson szerint bár az infláció “szélsőségesen alacsony”, ezt azonban jelentős részben a hatósági közműdíjcsökkentések okozzák, és ha ezek dezinflációs hatása jövőre kifut, az éves infláció várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos célszintjére.
Az elemző szerint emellett egyre kevesebb indok van a reálgazdasági teljesítmény monetáris ösztönzésére is, tekintettel arra, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék volt az éves összevetésű növekedés, és az azóta ismertté vált aktivitási adatok további gyorsulásra utalnak.
