Kedd estéről szerda reggelre alig változott a forint árfolyama, az eurót 309,98 forint helyett 309,83 forintért jegyezték reggel, aztán egy kicsit erősödött is, 309 alá is benézett, majd megint a 309 fölé gyengült. Már vagy két hete kerülgetjük alulról, felülről a 310-es számot.
Elemzők szerint valószínűleg fel kell készülni arra, hogy a közeljövőben a 300-310 forint közötti euró lesz a „normális”, vagyis ezzel az új árfolyamsávval kell megbarátkoznunk – írta nemrégiben a napi.hu. Más elemzők a 330 forintos eurót is elképzelhetőnek tartják. Ami egyébként az MNB szerint még elviselhető lenne.
Lesz-e emiatt megszorítás?
A gyenge forint azoknak biztosan bosszúságot okoz, akiknek még van devizaadósságuk. A napi.hu pedig most arra volt kíváncsi, hogy vajon (az eredetileg 295,1, majd korrigálás után) 296,9 forintos euróárfolyammal tervezett költségvetésnél lesz-e szükség korrekcióra, vagyis megszorításra, ha tartósan 310 forint körül lesz egy euró.
A minisztérium azonban csak annyit válaszolt kérdéseikre, hogy nem indokolt egyenlegromlással, így költségvetési kiigazító intézkedéssel számolni. A 310 forintos euróárfolyamnak a minisztérium szerint nincs fundamentális indoka. S úgy látják, hogy ennél az árfolyamszintnél a költségvetésben jelentkező pozitív és negatív hatások kioltanák egymást. Ezt lefordíthatjuk úgy, hogy a fenti okból nem lesz megszorítás.
Pluszok és mínuszok
A forintgyengülésnek valóban lehetnek pozitív és negatív hatásai is a költségvetési egyenlegre. Negatív hatás lehet például a kamatkiadások növekedése vagy a lakossági fogyasztás csökkenése miatt kieső adóbevétel. Pozitív hatás lehet, hogy a forintgyengülés inflációnövelő hatása miatt növekedhet az áfabevétel. S ha esetleg nem is lenne nullszaldós az egyenleg, a 100 milliárdos országvédelmi alapból és a hasonló összegű általános tartalékból 60-80 milliárdot lehet zárolni a kockázatok csökkentésére – írta a lap.
