A munkaadói, munkavállalói szervezetek és a kormány megállapodása értelmében jövőre százezer forint felett lesz a minimálbér. Ebben a kormányzati ciklusban ez 38 százalékos emelkedést jelent, amellyel az EU éllovasai között vagyunk. A Policy Agenda megvizsgálta, ebből mennyi jut a legkisebb keresetűeknek, és a nettó minimálbérek összehasonlításában hogyan állunk Európában. Az elemzésből kiderül, hogy a minimálbérekre hatott leginkább az egykulcsos adórendszer és az alacsony keresetűeket megillető adókedvezmény eltörlése. Jelentősen megnőtt a legkisebb bér adóterhelése, miközben annak nettó összege igazából nem változott.
Így tehát 2014-ben a minimálbér nettó összege várhatóan 66.482 forint lesz, míg 2010-ben 60.236 forint volt. Azaz hiába emelkedett bruttó szinten 38%-kal a minimálbér, ha ez ténylegesen csupán 10%-ot jelent a dolgozóknak.
A Policy Agenda szerint a legnagyobb haszonélvezője a minimálbér adóterhelésének a költségvetés, hiszen ha csak 150 ezer minimálbért keresővel számolunk, akkor is a családi adókedvezmény nélkül 2010-hez képest jövőre 33 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. A nettó bérekkel számolva pedig csak 11 milliárd forinttal marad több a legkisebb keresetűek zsebében.
Az Európai Unión belül az állam által meghatározott minimálbér a 28 tagállam közül csak 21-ben van. Önmagában a bruttó bér 38%-os emelkedésével a növekedési ranglista harmadik helyén állunk, csak Romániában és Bulgáriában emelkedett jobban a legkisebb keresetűek jövedelme 2010 és 2014 között. A nettó értékben számolt adatok alapján nem tartozunk az élbolyba. A központilag meghatározott minimálbérrel rendelkező 21 tagállam között a 11. helyen van Magyarország a 10% körüli növekedésével.
A Fidesz szerint 2010 óta a kormány 24 500 forinttal emelte a minimálbért. Nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok összesen. Jövőre 98 ezerről 101 500 forintra emelkedik a minimálbér, a szakmunkás-bérminimum 114 ezerről 118 ezerre, így javul a polgárok reálpozíciója is, és egy lélektani határt is átlép a minimálbér.
