Míg a születéskor várható élettartam stabilan növekszik, érdekes átrendeződések figyelhetők meg a vezető halálozási okok között.
A KSH adatai szerint a fertőző betegségek és élősdiek okozta halálesetek száma szépen visszaszorult az elmúlt évtizedekben. Míg 1960-ban még csaknem négyezren haltak meg a két ok egyike miatt, addig ez a szám 1989 óta ezer alatt van.
Az öngyilkosok száma is csökkent. A statisztikák tanúsága szerint a ’70-es évek közepétől egészen a rendszerváltásig – legvidámabb barakk ide vagy oda – Magyarország nem lehetett valami király hely. Másfél évtizeden át stabilan évi négyezer fölött volt az öngyilkosok száma, majd a ’90-es évek elején kezdett csökkeni, míg tavaly már „csak” 2350-en döntöttek úgy, eldobják maguktól az életet.
Szembetűnő, hogy éppen a két vezető halálozási oknál figyelhető meg az évtizedek során jelentősen romló statisztika.
A legtöbben szív- és érrendszeri betegség okozta problémák miatt halnak meg Magyarországon, ami feltehetően nem is annyira a zsíros hazai konyhának, mint inkább a testmozgás hiányának és a tőlzott idegeskedésnek köszönhető. Míg 1960-ban 45 ezer embert vitt el a szíve, addig tavaly csaknem 65 ezret.
A daganatos betegségek okozta halálok száma is csúnya tendenciát mutat. Míg 1960-ban 17 és fél ezer ember, 1980-ban már csaknem 30 ezer, tavaly pedig mintegy 34 ezer ember halálát okozta valamilyen daganat.
Máshol tovább tart
Persze a vég előbb-utóbb mindenkit elér, függetlenül attól, mely ország szülötte az ember, de abban, hogy ez mikor történik meg, van szerepe annak, hol él az illető. Már szinte közhely, hogy Magyarországon olyan betegségekben is meghalunk, amik szerencsésebb vidékeken túlélhetők.
Ennek oka összetett: a gyakoribb szúrővizsgálatoktól kezdve, az orvosi ellátáshoz való jobb hozzáférésen át egészen addig, hogy a beteg hajlandó-e változtatni életmódján és egészségesebb szokásokat felvenni, számtalan dologra vezethető vissza a nyugati országok és Magyarország halálozási statisztikája közti különbség.
Az idén született magyar kisfiúk átlagosan 71 és fél évre számíthatnak, feleségeik pedig várhatóan mintegy hét évvel túlélik majd őket: a kislányok átlagosan 78 és fél évben bízhatnak. Hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki maga dönti el, az azonban biztos, hogy több, mint amire a ’90-es évek elején születettek számíthatnak. Az születéskor várható átlagos élettartam 1990-ben 65 év volt a férfiak és 73,7 a nők számára Magyarországon.
A kilátások egész Európa-szerte javultak, beleértve a volt szovjet tagállamokat is. Jelenleg 76 év a születéskor várható élettartam. Ugyanakkor országok között hatalmas eltérések tapasztahatók. Míg Svájcban több mint 82 év, addig Kazahsztánban alig 69 év az átlagosan remélhető.
