Gazdaság

Sikert sikerre halmozunk a gazdaságban

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2013. 10. 02. 17:26

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt három és fél évben olyan sikeres makrogazdasági igazodást hajtott végre Magyarország, amelyet nagyon kevés állam tudott megvalósítani. Azért voltak, akik kétségeket illetve teendőket is megfogalmaztak.

Korábban a témában:

A Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén Orbán Gábor hangsúlyozta: a befektetők jelentős része elismeri Magyarország eredményeit, azt a teljesítményt, amit a makrogazdasági stabilizáció kapcsán elért a kormány, még ha nem is standard megoldásokat alkalmazott.
Hozzátette: minden sikeres stabilizációnak az a jellemzője, hogy a “társadalmi szövetben” roncsolást okoz, ugyanakkor ez gyorsan gyógyul, és a stabilizáció összességében fenntartható.

Mai jó hír:

Az igazi kérdés a növekedés

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.

Nem fenntartható?

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen. Orbán Gábor ezzel szemben úgy érvelt: nincs akadálya annak, hogy a potenciális növekedési ütem felett bővüljön a magyar gazdaság.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar növekedés jövőre egy évtized után először elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, vagyis 2-2,5 százalék körül lehet 2014-ben.

Mellár Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: az ország versenyképessége javításának érdekében fontos lenne, hogy a választások utáni kormány jelentősen megemelje a GDP-hez mérten a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközöket.

Felfuthat a hitelezés?

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat a bankrendszer a lakossági szegmensben, a vállalati hitelezés viszont “injekciót kapott” a jegybanki hitelprogram révén. Ez kedvező lesz hosszabb távon; a hitelezés felfutása nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta.

Csúsztatnak a közműcégek?

Orbán Gábor a rezsicsökkentésre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette: a mostani viszonyok között a közműcégek nem transzparens módon működnek, “csak sejtjük, mennyire lehetnek valósak” azok a kimutatások, amelyek csak kis profittal rendelkezőnek vagy nem nyereségesnek tüntetik fel ezeket a vállalatokat.

November elsejéig megoldják

A devizahitelesek problémájának megoldásáról az államtitkár elmondta: a Magyar Bankszövetség a kormánynak tett javaslatok kidolgozása után elkezdett egy komoly munkát a civil szférával. Az eddig felhalmozódott tudás birtokában folytatni lehet a közös gondolkodást a probléma megoldásáról a kitűzött határidőig, azaz november elsejéig – tette hozzá.

Példa nélküli

Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt behozni. A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke, volt jegybanki elnök szerint helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.

A jövő kilátásairól elmondta: példa nélküli, hogy választási évben 2,9 százalékra terveznek egy költségvetést. Szerinte lassú javulás várható a magyar gazdaságban.

Kritikus tömeg

Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától, ez a tendencia ugyanakkor nem most kezdődött, sok tekintetben már az évezred elején megmutatkozott. A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő szerint a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek – egészségügy, oktatás – “silány minősége” okozza.

Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak “szerkezeti reformok kritikus tömegével” lehet változtatni.

Véget kell vetni az unortodoxiának

Ezt már Bajnai Gordon mondta. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő szerint Magyarország elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be.

Ezért az új kormánynak olyan közhelyek kimondásával kell kezdenie munkáját, mint hogy a kapitalizmus alapja a bizalom, a jogállamiság, hogy erős államhoz erős, nem az államtól függő jövedelemmel rendelkező középosztály szükséges, és hogy a magántulajdont tiszteletben kell tartani.

Hozzátette: Magyarországon ma épp ennek az ellenkezője történik, nincs bizalom, és egyre többen függnek az államtól. Bajnai Gordon veszélyesnek ítélte a közműcégek “államosítását”, mondván, a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.