Bár a közfoglalkoztatottaknak hála a statisztikák bérnövekedést mutatnak, a valóságban a lakosság jövedelmi helyzete távolról sem rózsás.
Mint arra a Buksza blog rámutat, a KSH friss, a relatív jövedelmi szegénységet és a társadalmi kirekesztődést vizsgáló kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett “anyagi deprivációs ráta” és a “súlyos anyagi deprivációs ráta” (magyarán tehát a komoly anyagi szűkösség) az utóbbi években emelkedett.
A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít.
Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.
