Véget érhet a részvénypiacok töretlen szárnyalása, amennyiben az amerikai jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően csökkenti a pénzpumpálás ütemét a gazdaságba. A feltörekvő piacokon kialakult feszült helyzet a magyar folyamatokban is érezhető: a forint árfolyama nyomás alá került, az állampapírhozamok meredeken emelkedtek és a tőkepiacon is negatív hullám söpört végig.
Az MNB eközben tovább folytatja a kamatcsökkentési ciklust, így a forint egyre védtelenebbé válhat a piaci hullámokkal szemben. Az Equilor Befektetési Zrt. értékelése szerint a jegybank az év végéig akár 3 százalékig is vághatja az alapkamatot, miközben az euró árfolyama tartósan 300 forint felett mozoghat és 305 forint környékén búcsúzhat az idei évtől.
Mentőcsomag?
Legfrissebb elemzésük szerint a piaci folyamatokat nem segíti az újabb devizahiteles mentőcsomag kapcsán kialakult bizonytalanság sem. A devizahitelek esetleges forintosítása vagy rendkívül megterhelné a hazai fizetőeszköz piacát, vagy az MNB kényszerülhet a 33 milliárd eurónyi devizatartalékából kisegíteni az akciót. Mindez helyzetbe hozná a forint ellen spekulálókat és még inkább sérülékenyebbé tenné a hazai fizetőeszközt.
A kormánynak sem jó a gyenge forint?
Időről időre felreppennek olyan hírek, hogy a kormánynak jó a gyenge forint, mert élénkítheti a gazdaságot, meg ennek az ellenkezője is, hogy nem jó a gyenge forint, a devizaadósság miatt.
Kuti Ákos vezető elemző szerint a kormánynak nem érdeke tartósan gyengíteni a forintot, mivel az államadósság 40 százaléka továbbra is devizában van, így egy ilyen lépés lenullázná az államadósság csökkentésére irányuló törekvéseket, ráadásul az infláció újbóli felpörgésével is járna. E két tényező a választások előtt közvetlenül kedvezőtlen helyzetet teremtene, míg a gyenge forint gazdaságösztönző ereje csak középtávon lenne érzékelhető.
