Amikor Anna 4 évvel ezelőtt megkezdte a Szent István Egyetem emberi erőforrások szakát, még 25 ezer forintért talált egy elmondása szerint szuper szobát, viszonylag jó helyen, a XVI. kerületben. Ma viszont reménykedni sem mer benne, hogy havi 35 ezer forint alatt megússza a lakhatást rezsivel. “Számomra megdöbbentő, hogy pár év alatt mennyit drágult a lakásbérlet” – mondta lapunk kérdésére. Különösen ahhoz képest, hogy általában feketén adják ki a szobákat a tulajdonosok – tette hozzá.
Amúgy Annának, mint legtöbb diáktársának, nincsenek nagy igényei. “Összefoglalva olyan szobát keresnék megfizethető áron, ahol nem kell félnem hogy kirabolnak, rendes, tiszta lakás, normális lakótársak és ami olyan távolságra van az egyetemtől,hogy ne kelljen korán kelnem” – magyarázza. Ám ilyet még havi 35 ezer forintért is nehezen talál, hiszen augusztus közepén még javában albérletet keresett a felvi.hu egyik fórumában.
Brutális drágulás
Anna tapasztalata nem egyedi. Egy egyszerű internetes keresésből is kiderül: Budapesten legfeljebb a legvacakabb albérletekhez lehet ennél olcsóbban hozzájutni. Ilyenkor, augusztus végén pedig már erre is alig van remény, hiszen általában a felvételi ponthatárok kihirdetése után, július végén-augusztus elején lestoppolják a diákok a legjobb helyeket. Persze őszig még ráérnének elvileg, de mint Annát, a legtöbb diákot az hajtja, hogy megtalálja a tökéletes kecót.
Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője szerint nem az egyetemisták éves rajzása az egyetlen tényező, ami felfelé hajtja az árakat. „A lakásbérleti piacot az elmúlt években már nem csak a felsőoktatási intézmények hallgatói mozgatják, hanem az ingatlanvásárlási kedv mérséklődése is. Így a korábban a lakásvásárlásra kihegyezett magyarországi ingatlanpiacon előtérbe került a bérlés, amit jól mutat, hogy az ingatlanárakkal szemben a bérleti díjak csupán 2009-ben csökkentek, majd stagnáltak, az elmúlt időszakban pedig kezd ismét magára találni a piac” – mondta lapunk kérdésére.
Luxuskolesz kerttel
A lakásértékesítés lassúsága és a diákok nyár végén megbízhatóan érkező tömeges igénye az albérletek iránt együttesen oda vezetett, hogy egy érdekes új albérleti típus jelent meg a fővárosban: a magánkollégium.
Ez abból áll, hogy egy cég megvesz egy nagyobbacska, jó helyen lévő lakást, és átalakítja úgy, hogy körülbelül 10 fő ellakhat benne. Majd meghirdeti kollégiumi helyként. A „hivatalos” kollégiumoknál, amelyekben egy-egy helyet 2-10 ezer forintért is meg lehet csípni, persze drágább, hisz 25-35 ezer forintot kérnek rezsivel együtt. Igaz, ezért cserébe szolgáltatásokat is kapnak a diákok, élhető környezetet – és még társaságot is.
A Magánkollégium.hu-n például egy négy ingatlant kiadó cég ajánlja a diákoknak a szobákat. A legnagyobb köztük a „Grassalkovich” néven fut, s itt 10 darab 2 ágyas szobát alakítottak ki. A cég bemutatója szerint a világos, csendes, igényes szobák 20-22 négyzetméteresek, ággyal, szekrénnyel, íróasztallal, éjjeli szekrénnyel. Minden szoba fürdőszobás (zuhanyzó, mosdó és WC), s wifis internet van. A koleszhoz még egy 600 négyzetméteres kert is tartozik, ahol grillezni lehet. Mindez havi 40 ezer forintba kerül.
Kosztolánczy György szerint az általunk talált több tucat magánkollégium egyelőre csak szórványos, kezdeti stádiumban lévő ingatlanpiaci kezdeményezés, amelynek üzleti életképessége a jövőben dől majd el. „Egyelőre úgy tűnik, hogy ezt a modellt elsősorban a nagyobb alapterületű, jó helyen lévő lakásoknál alkalmazzák, amelyeket nehezebb értékesíteni vagy a szokványos módon egy bérlőnek kiadni” – tette hozzá.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Igényesebbek lettek az egyetemisták
Amúgy manapság már ritkának számít, hogy valaki főbérlővel együtt béreljen szobát egy lakásban, inkább az a jellemző, hogy többen összeállnak, és közösen bérelnek lakást. Az egyetemisták választási szempontjai között – legyen szó akár Budapestről, akár a többi nagyvárosról – elsődlegesnek számít a bérleti díj, valamint az egyetem és a belváros közelsége (előbbi a tanulás, utóbbi a szórakozás miatt), de persze a lakás fenntartási költségei sem mellékesek a diákok számára.
Emellett egyre erőteljesebb igény van a fiatalosan berendezett lakásokra, és manapság már az internetkapcsolat megléte is fontos tényezővé vált az albérletet keresők szemében – számol be az Ingatlanpont tapasztalatairól az ügyvezető.
Külföldi diák-Krőzusok
Az albérleti piacon belül külön szigetet képviselnek a külföldi diákok. A kevésbé árérzékeny külföldi diákok választása már gyakrabban magasabb bérleti díjú, új építésű vagy néhány éve épült ingatlanra esik, hiszen nagyobb szerepet kap a döntésükben az, hogy rendezett házban, kellemes környéken lévő lakást béreljenek otthonuknak.
Ám az, hogy mennyi pénzt szánnak erre, jelentős részben attól is függ, hogy honnan jönnek. Az Otthon Centrum közleménye szerint az állami segítséggel hazánkba érkező nagyszámú brazil diákok például 250-300 eurót szánnak a havi bérleti díjra, míg a nyugat-európai társaik akár a 400 eurót is hajlandóak megfizetni. Nem minden külföldi diák vágyik a magányra, Pécsett például több külföldi is az olcsóbb albérleteket keresi többedmagával.
Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont szerint Debrecenben például megjelentek a piacon a törlesztőrészletekkel terhelt nagy értékű, 100 négyzetméternél is nagyobb házak, amelyeket elsősorban külföldi, arab-perzsa-afrikai diákok vesznek ki. Ők hajlandók kifizetni akár 150 ezer forintot meghaladó havi bérleti díjat is.
Győrben pedig hagyományosan nagyon pörög az albérleti piac, a lakások forgási sebessége hónapon belüli, a városban gyakorlatilag az Audi gyárában és beszállítóinál dolgozó munkások versenyeznek az egyetemistákkal az albérletekért – teszi hozzá Kosztolánczy György.
